A belső elégedetlenség és a Nyugattal folytatott, elakadt nukleáris tárgyalások együttesen egyre nagyobb elszigeteltségbe sodorják az országot. Az ENSZ szombaton újra életbe léptette a szankciókat, miután az utolsó pillanatban tartott egyeztetések Teherán és az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – között kudarcba fulladtak.

A Reuters és nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint iráni tisztviselők úgy vélik, hogy „a vallási vezetés két tűz közé szorult. Az Iszlám Köztársaság léte veszélyben van”. Egyikük hozzátette: „Népünk nem bír el több gazdasági nyomást vagy egy újabb háborút.”

Izraeli csapásoktól tartanak Teheránban

A feszültséget tovább növeli, hogy Teheránban egyre nagyobb az aggodalom az esetleges izraeli légicsapások miatt, ha a nukleáris diplomácia végleg kudarcot vall. Egy másik tisztviselő emlékeztetett: a júniusi 12 napos háború, amely izraeli légicsapásokkal kezdődött, majd amerikai támadásokkal folytatódott három iráni nukleáris létesítmény ellen, sokkolta az ország vezetését.

Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyaránt figyelmeztettek: nem fognak habozni újra csapást mérni, ha Irán folytatja az urándúsítást. Gholamali Jafarzade Imenabadi volt parlamenti képviselő az iráni médiának nyilatkozva kijelentette: „Úgy gondolom, a háború kitörésének esélye jelentős, tekintettel Izrael agresszív hozzáállására és az Egyesült Államok erős támogatására.”

Megosztottság a vezetésen belül

Az ENSZ-szankciók augusztus 28-án léptek életbe, miután Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azzal vádolta Iránt, hogy megsértette a 2015-ös nukleáris megállapodást. A szankciók kiterjednek az olaj-, bank- és pénzügyi szektorra, fegyverembargót, az urándúsítás és újrafeldolgozás tilalmát, valamint iráni személyek és szervezetek vagyonbefagyasztását és utazási tilalmát is tartalmazzák.

Irán vezetői szerint az újabb szankciók keményebb nukleáris álláspontra kényszerítik őket, ugyanakkor a katonai fenyegetések miatt mozgásterük szűk. Egy volt mérsékelt tisztviselő úgy vélte, Teherán nem fog drasztikus lépéseket tenni, mert tisztában van a kockázatokkal: „A status quo fenntartása – nincs háború, nincs megállapodás, de folytatódnak a tárgyalások – lehet a legjobb opció anélkül, hogy további engedményeket tennénk.”

Növekvő társadalmi elégedetlenség

A gazdasági helyzet romlása miatt a lakosság körében is fokozódik a feszültség. Az infláció hivatalosan 40 százalék körül mozog, de egyes becslések szerint meghaladja az 50 százalékot. Az iráni média az utóbbi hónapokban jelentős élelmiszer-, lakhatási és közüzemi áremelkedésekről számolt be, amiket a rial drasztikus gyengülése és a nyersanyagárak emelkedése okozott.

Egy teheráni általános iskolai tanárnő, Shima így nyilatkozott a Reutersnek: „Már most is nehezen élünk meg. Több szankció több gazdasági nyomást jelent. Hogyan fogunk így túlélni?”

A vezetés attól tart, hogy a gazdasági nehézségek miatti tömeges tiltakozások tovább ronthatják az ország nemzetközi megítélését. Irán gazdasági összeomlását eddig főként Kína vásárlásai akadályozták meg, ami továbbra is az ország legnagyobb olajimportőre, és a kevés állam egyike, amely a szankciók ellenére is kereskedik Teheránnal.