Az ügyészség állítása szerint a férfi együttműködése stratégiai célt szolgált. „A Moszad fő célja az volt, hogy megszerezze a kormányzati intézmények adatbázisát és rést üssön az iráni adatközpontokon, emellett másodlagos célokat is követett, például az elektronikai berendezések importútvonalának feltérképezését.”

A legfelsőbb bíróság elutasította a vádlott fellebbezését, és helybenhagyta a halálos ítéletet, amit a „földön való romlás terjesztése” vádjával szabtak ki.

A kivégzés hátterében az Irán és Izrael közötti évtizedek óta tartó titkos háború áll, mely 2025 júniusában nyílt katonai konfliktussá fajult. Akkor Izrael több célpontot is támadott Irán területén, részben olyan akciók révén, amik során Moszad-kommandósok hatoltak be mélyen az ország belsejébe – írta a The Straits Times a Reuters-re hivatkozva.

Az elmúlt hónapokban látványosan megszaporodtak az Izraelnek való kémkedés vádjával elítélt irániak kivégzései. A Mizan adatai szerint „az idén eddig legalább 10 halálos ítéletet hajtottak végre hasonló ügyekben.”