„Egy százaléknyi fenyegetést is száz százaléknak kell tekinteni. Nem szabad alábecsülnünk az ellenséget, és nem hihetjük azt, hogy a fenyegetések véget értek” – idézte Hatamit az IRNA, Irán hivatalos hírügynöksége. A parancsnok hozzátette: „Az Iszlám Köztársaság rakéta- és drónereje továbbra is készen áll a bevetésre.”

A feszültség idén júniusban érte el csúcspontját, amikor Izrael „Rising Lion” fedőnéven indított hadműveletet Irán nukleáris létesítményei ellen. Az akciót kevesebb mint egy napon belül iráni válaszcsapás követte. Az ezt követő napokban újabb rakétatámadások zajlottak le mindkét oldalról, amely során több stratégiai célpont is találatot kapott.

A helyzet komolyságát mutatta, hogy június 22-én az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy három fontos iráni nukleáris létesítményt – Fordow, Natanz és Iszfahán – amerikai precíziós csapások értek. Az akciót azzal indokolta, hogy „az iráni nukleáris potenciál újraélesztésének szándéka nem maradhat válasz nélkül.”

Levegőben lóg egy újabb háború lehetősége

Másnap, június 23-án Irán megtorló csapást mért az USA legnagyobb közel-keleti támaszpontjára, az Al-Udeid légi bázisra Katarban. Ezt követően Trump közölte: Izrael és Irán megállapodtak egy ideiglenes tűzszünetben, ami június 24-én lépett hatályba.

A TASZSZ orosz hírügynökség kiemelte, a Hatami által tett nyilatkozatot, valamint az elmúlt hónapok eseményeinek rövid kronológiáját. A jelentés alapján világosan kirajzolódik, hogy a tűzszünet ellenére egyik fél sem bízik abban, hogy a fegyvernyugvás tartós lehet.

Trump korábban többször is hangsúlyozta, amennyiben Irán ismételten a nukleáris potenciál helyreállítására törekszik, „nem habozik újabb csapásokat mérni.” Válaszul Abbasz Aragcsi, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere világossá tette: „Irán határozott választ ad minden újabb agresszióra.”