Egy ritka bőrbetegség szedi áldozatait Iránban az amerikai szankciók bevezetése óta
Az Epidermolysis Bullosa nevű betegségben szenvedők egy svéd cégtől szereztek be a szenvedésüket enyhítő és sok esetben életmentő kötéseket. A cég azonban az amerikai szankciók bevezetése óta nem üzletel Iránnal.
Illusztráció: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh 
Iránban kb. ezer embert diagnosztizáltak Epidermolysis Bullosával (EB), egy ritka örökletes bőrbetegséggel, ami miatt az ember bőrén folyamatosan fájdalmas hólyagok és sebek keletkeznek. Az Al Jazeerának egy beteg úgy írta le, mintha harmadfokú égési sérülései lennének:
„Olyan, mintha leforráznák az embert, de cseppről cseppre öntenék rá a vizet. A nap minden szakában érezni a fájdalmat és látod, ahogy mállik a bőröd”
– mondta a 29 éves Hadi Kejhoszravi.
Szerencsére egy svéd cég, a Molnlycke fáslijainak köszönhetően ez az állapot sokkal elviselhetőbb. A Mepilex nevű kötések felszívják a sebekből szivárgó nedveket, így azok gyorsabban meggyógyulnak és kevésbé fájdalmasak. Kejhoszravi szerint nekik hála végre át tudott öltözni úgy, hogy ne tapadjanak bőrcafatok a ruhájához.
Mióta azonban az Egyesült Államok kilépett az Iránnal 2015-ben megkötött atomalkuból és szankciókat vetett ki az országra, a Molnlycke nem szállít több fáslit Iránba, így hagyományos módon, petróleumzselével és gézzel, illetve fájdalomcsillapítóval.
Ez azonban nem hatásos. Kejhoszravi 2020-ban egy, a lábán lévő seben vette észre, hogy egyre nagyobb lett. A fertőzés végül az érrendszerét is elérte, így júliusban térdtől lefelé amputálni kellett a lábát, hogy ne terjedjen tovább.
A hágai Iráni Nemzetközi Büntetőtörvények Központja (ICICL) nevű civil szervezet szerint a szankciók bevezetése óta 30 ember, főleg gyerekek haltak bele a betegségbe. Egy másik iráni civil szervezet kérdésére a Molnlycke elismerte, hogy a szankciók miatt döntöttek úgy, hogy leállítják az exportot.
Bár az Egyesült Államok szankciói között kivételt képeznek a „humanitárius jellegű” termékek, a Human Rights Watch 2019-es jelentése szerint így is súlyosan sérül az irániak hozzáférése életmentő gyógyszerekhez.
Emiatt az ICICL panaszt tett Svédországnál, amiért „nem teljesítik emberi jogi kötelességeiket, súlyosan sértve az EB-s betegek jogait és nem kezelték ennek hatásait”, ezzel megsértve az OECD előírásait. Arra szólították fel a céget, hogy találják meg a módját annak, hogy az iráni gyerekek vagy az ő terméküket, vagy egy annak megfelelő alternatívát kaphassanak.
„Úgy véljük, a szankcióknak mindenhol súlyos hatása van a célzott ország civil lakosságára. Ennek a Molnlycke-eset egyértelmű bizonyítéka. A svéd cég felelőtlen tettei visszafordíthatatlan károkat okoztak az irániaknak” – mondta Mohamed Zakarhusszein, a szervezet igazgatója.
Áprilisban az iráni Emberi Jogok Főtanácsa is levelet küldött az ügyben az Európa Tanácsnak, több EU-tagállamot azzal vádolva, hogy szándékosan károsítják az irániak egészségét. A levélben szerepelt azon gyerekek neve, akik azért hunytak el EB-ben a szankciók bevezetése óta, mert nem jutottak hozzá létfontosságú gyógyszerekhez.
Kejhoszravi szerint a világon mindenkinek kellene, hogy legyen hozzáférése a Mepilexhez, akárhol élnek: „A kormányok szankcióinak nem szabadna az emberek szenvedését jelentenie. Hogyha muszáj őket bevezetni, akkor viszont biztosítsák, hogy mindenkinek legyen hozzáférése gyógyszerekhez.”
