Irán egyik legbefolyásosabb politikusa, Ali Larijani, a Legfelső Nemzeti Biztonsági Tanács titkára, akinek halálát Teherán megerősítette, hosszú pályafutása során mérsékelt, pragmatikus vezetőként ismertté vált az iráni politikai életben, és kulcsszerepet játszott Irán stratégiájának alakításában az Egyesült Államokkal és Izraellel vívott konfliktusok idején.

Larijani 1958-ban született az iraki Nadzsaf városában, egy amoli gazdag család sarjaként. Édesapja kiemelkedő vallási tudós volt, és Larijani 20 évesen vette feleségül Farideh Motaharit, aki az Iszlám Köztársaság alapítójának, Ruhollah Khomeini közeli bizalmasának lánya volt – összegzett az Al Jazeera.

Más politikai vezetőkhöz képest Larijani szekuláris akadémiai háttérrel rendelkezett: matematikai és számítástechnikai diplomát szerzett, majd doktori fokozatot a nyugati filozófia területén, különösen Immanuel Kant munkásságára fókuszálva.

Régóta volt a politikában

A 1979-es iráni forradalmat követően csatlakozott az IRGC-hez, majd kormányzati pozíciókat töltött be, így kultuszminiszterként és az állami műsorszolgáltató, az IRIB vezetőjeként is tevékenykedett.

2005-ben Larijani lett a Legfelső Nemzeti Biztonsági Tanács titkára és Irán vezető nukleáris tárgyalója, amely pozícióból 2007-ben lépett vissza.

2008-ban belépett a parlamentbe, ahol három egymást követő cikluson keresztül a házelnöki posztot töltötte be, és jelentős szerepet játszott a 2015-ös nukleáris megállapodás jóváhagyásának biztosításában. 2023 augusztusában visszatért a Biztonsági Tanács titkári posztjára, ismét központi szereplővé válva az iráni vezetésben.