A döntés lavinaszerű hatással van az ír whiskeytől kezdve az olasz sajton át a francia likőrig számos ágazatra, és nem csak az óceán európai oldalán érezteti hatását. June O’Connell, az ír Skellig Six18 kézműves szeszfőzde alapítója, ami a nyugat-írországi Kerry megyéből indult hódító útjára, már most tapasztalja az amerikai piac kihívásait.

„Miután egyértelművé vált, milyen irányba tartanak a dolgok, mindenki próbálta még időben kijuttatni a termékeit az Egyesült Államokba. Mi is tettünk ilyen lépéseket, de mostanra a raktárak megteltek, az importőrök azt mondják, ne küldjünk több árut, és csak a legnagyobb vevők élveznek prioritást” – mondta a CNBC-nek.

Az EU az Egyesült Államokkal szemben 198 milliárd eurós árukereskedelmi többletet halmozott fel, amit Trump elnök igazságtalannak nevezett, és az egyensúly helyreállításának eszközeként indokolta a vámintézkedéseket. Az uniós tisztviselők azonban azzal érvelnek, hogy a kereskedelem szolgáltatásokban és beruházásokban kiegyenlítettebb képet mutat, és az USA felé történő energiaimport növelésével próbálnák szűkíteni a különbséget.

A Trump-adminisztráció már korábban is bevezetett 10%-os vámot az EU-ból származó árukra, emellett a gépjárműipart és a fémipart különösen magas kulcsokkal sújtották. A Financial Times jelentése szerint Trump most keményebb álláspontot képvisel az EU-val való tárgyalásokban, és minimum 15-20%-os vámszinteket követel, ami tovább növeli az európai vállalkozások bizonytalanságát.

A FoodDrinkEurope érdekvédelmi szervezet a héten kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy az importőrök által fizetett vámemelések végül az európai termelőket és gazdákat fogják sújtani, miközben az amerikai fogyasztók számára csökken a választék, és nőnek az árak.

A 30% már elviselhetetlen lenne

O’Connell szerint már a 10%-os vám is komoly érvágás. „A végső fogyasztói árban ez jóval nagyobb emelkedést jelent, hiszen minden további költséget beépítenek a láncba. A 30%-os vám már egyszerűen elviselhetetlen lenne. Ez az egész határozottan visszafogja az amerikai ambíciókat.”

Hasonló véleményen van Franck Choisne, a francia Combier likőrgyár elnöke is. A 1834-ben alapított üzem legismertebb terméke a triple sec, mely alapja a Margarita koktélnak. Az amerikai piac a vállalat bevételének negyedét adja.

„A 10%-os vámot még épp kezelni tudtuk, de ha ehhez hozzávesszük az árfolyamhatásokat, már most is körülbelül 25–30%-kal nőtt a végső ár. Egy 30%-os vám és a dollár gyengesége együtt akár 45–50%-os áremelkedést is eredményezhet, ami könnyen megfelezheti az amerikai eladásainkat” – figyelmeztetett Choisne.

Nem lehet mindent máshol gyártani

A termelés áthelyezése sem mindenhol megoldható. O’Connell rámutatott: az ír whiskey, az olasz parmezán vagy a francia pezsgő olyan „védett eredetű” termékek, amelyeket csak meghatározott régiókban lehet előállítani. Emiatt az áthelyezés számukra nem járható út.

Attilio Zanetti, az olasz Zanetti sajtgyár vezetője úgy fogalmazott: „Az ellentmondásos bejelentések hatalmas adminisztrációs terhet rónak ránk. Nem tudunk valódi stratégiát kialakítani, csak annyit tehetünk, hogy megpróbálunk minél több árut kiszállítani a tarifák életbe lépése előtt.” Zanetti szerint az amerikai bolti árak már most 25%-kal emelkedtek, és további drágulás elkerülhetetlen lenne.

Kiskapuk és kényszermegoldások

Egyes európai cégek már most az Egyesült Királyságban keresnek menekülőutat. Alex Altmann, a Lubbock Fine tanácsadó cég partnere elmondta: egyes gyártók a végső összeszerelést a szigetországba helyezik át, mivel az EU-val szembeni 30% helyett az Egyesült Királyság és az USA közti 10%-os vám vonzóbb. Ehhez azonban bonyolult származási szabályokat kell betartaniuk.

A nagyvállalatok, mint a Siemens vagy a Bosch, ezzel szemben inkább amerikai gyártóbázisok kiépítésében látják a jövőt, „local-for-local” stratégiát alkalmazva. Choisne azonban hisz abban, hogy a két fél végül megállapodásra jut. „Megértjük Trump célját az egyensúly javításával, de ha valóban 30%-ig emelik a vámokat, azzal mindenki veszít. És reméljük, legalább a szesziparban sikerül majd egy vámmentes megállapodást elérni.”