Szerinte nem számít „függőségnek”, ha egy fiatal napi 16 órát görgeti az Instagramot. A kijelentés különösen érzékeny időszakban hangzott el, hiszen több ország már korlátozásokat vezet be a közösségi média használatára, mások pedig teljes tiltást fontolgatnak.

A perben a Meta, a TikTok és a YouTube ellen folyik eljárás, amiben a felperesek azt állítják: a platformok szándékosan addiktív algoritmusokat alkalmaznak, amelyek mentális egészségügyi problémákhoz vezethetnek.

A tárgyaláson Mosseri úgy fogalmazott: „Nem kellene ‘függőségnek’ tekinteni, ha egy fiatal napi 16 órát görgeti az Instagramot, bár elismerem, hogy ez lehet ‘problémás’. Biztos vagyok benne, hogy mondtam már olyat, hogy ‘függője lettem’ egy Netflix‑sorozatnak, amikor egy éjszaka alatt ledaráltam, de nem gondolom, hogy ez ugyanaz lenne, mint a klinikai függőség.” – idézi a PC World.

A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki, mivel a perben a túlzott közösségimédia‑használatot olyan problémákkal hozzák összefüggésbe, mint a depresszió, a szorongás és az öngyilkossági gondolatok.

Addiktív‑e a közösségi média?

A bíróság előtt az a kérdés áll, hogy a platformok algoritmusai valóban úgy vannak‑e kialakítva, hogy a felhasználókat minél hosszabb ideig a képernyő előtt tartsák. A dokumentum szerint: „A tárgyaláson a közösségi média túlzott használatát – beleértve, de nem kizárólag az Instagramot – depresszióval, szorongással és öngyilkossági gondolatokkal hozzák összefüggésbe.”

A bíró döntése még várat magára, de a vita már most új lendületet adott a közösségi média szabályozásáról szóló globális diskurzusnak.

A közösségi média hatása megkerülhetetlen

Bár Mosseri szerint a 16 órás görgetés nem klinikai értelemben vett függőség, abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a közösségi média jelentős hatással van a felhasználók életére. „Senki sem tagadhatja, hogy a közösségi média hatással van ránk.” A vita középpontjában az áll: hol húzódik a határ a szokás, a túlhasználat és a függőség között?