Elképesztő megállapításokat tettek tudósok egy távoli szigeten élő ősi emberi fajról
Ám azt jelenleg nem tudni, hogyan kerülhettek a szigetre az első emberi leszármazottak.
Fotó: Unsplash / Illusztráció
A beszámoló szerint a tudósok egy apró termetű, mindössze 1 méter magas ősi emberi faj tagjának maradványaira bukkantak egy indonéz szigeten. A régészek által feltárt fosszilis karcsont egy olyan felnőtt emberé volt, aki körülbelül 700 ezer évvel ezelőtt élt Flores szigetén, ott pedig törpeelefántokkal, komodói sárkányokkal és nyúlméretű óriáspatkányokkal kellett az élőhelyén osztoznia. Mint írják, a Homo floresiensis néven ismert – Tolkien klasszikusa után „hobbitként” is emlegetett – törpe méretű emberfajt két évtizede azonosították először a tudósok.
A most felfedezett fosszília arra utal, válaszul a szigeti élet különleges evolúciós hatásaira, az ősi faj testmérete drámaian lecsökkent. Gert van den Bergh, az ausztráliai Wollongongi Egyetem paleontológusa szerint az izolált zsugorodás már korábban is ismert volt a Földközi-tenger és Indonézia szigeteinek fosszilis maradványaiból – írja a Portfolio a The Guardian cikke alapján. Hozzáteszik: az első „hobbit” fosszíliák felfedezése óta tart a vita, ezek az apró emberek vajon egy egyedi ősi fajként léteztek-e vagy csupán modern emberek voltak valamilyen genetikai rendellenességgel.
Más elméletek szerint egy primitívebb majomszerű fajjal álltak rokonságban. A legújabb felfedezés mögött álló tudósok szerint az újonnan talált fosszíliák tovább erősítik azt az elméletet, hogy a „hobbitok” a Homo erectus leszármazottai lehettek. Ez utóbbi egy hozzánk hasonló termetű archaikus emberfaj, amely valahogy az indonéziai Flores szigetén rekedt – magyarázzák. Az izolált zsugorodás pedig minden bizonnyal azért alakult ki, mert kisebb testmérettel könnyebb túlélni az időszakos táplálékhiányt.
Illetve a nagyobb testméret nem is indokolt olyan helyeken, ahol nincsenek nagy húsevő emlősök. Az viszont egyelőre kérdéses, hogyan kerülhettek a szigetre az első emberi leszármazottak, ugyanakkor a leletek azt mutatják, hogy akár egymillió éve is lakott lehetett a terület. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy friss kutatás szerint sokkal hamarabb lehetett élet a Földön, mint korábban gondolták. Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az összetett élet a Földön akár 1,5 milliárd évvel korábban is megjelenhetett, mint azt eddig hittük.
NE HAGYD KI
A kutatás Gabonban zajlott, ahol mélyen a kőzetekben olyan nyomokra bukkantak, amelyek az állati élet környezeti feltételeire utalnak 2,1 milliárd évvel ezelőtt. Ám nem mindenki van meggyőződve róla, hogy ez igaz: egy professzor el is mondta, mit gondol a témáról. Az viszont tény, hogy a kutatók most üledékmagokat elemeznek Gabonban további bizonyítékok után kutatva. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a világ legősibb naptárát fedezhették fel. A szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a faragványok a világ legkorábbi, ún. luniszoláris naptárát alkotják.
