Az immunhiányos embereknél is hatékonyak a koronavírus elleni védőoltások
A legújabb kutatási eredmények segíthetnek döntést hozni azoknak az immunhiányos betegeknek, akik eddig bizonytalanok voltak a védőoltásokkal kapcsolatban.
Fotó: Megkapja egy nõ az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcináját harmadik, emlékeztetõ oltásként Bátonyterenyén, a Nógrád Megyei Ezüstfenyõ Idõsek Otthonában 2021. augusztus 31-én.
MTI/Komka Péter
A Covid-19 elleni oltás védelmet nyújt az immunszupresszív terápiában részesülő betegek nagy többségének – mutatták ki amerikai kutatók. A kutatók szerint eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a Covid-19 ellen.
Az Annals of Internal Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek azt találták, hogy a glükokortikoidokat szedő vagy más immunszupresszív terápiában részesülő betegek majdnem 90 százalékánál kialakul az antitestválasz az új koronavírus elleni oltás beadása után. Az antitestválasz esetükben ugyan csak egyharmada volt annak, mint amilyen az egészséges immunrendszerű embereknél alakul ki, de azt jelzi, hogy az oltás bizonyos védelmet nyújt az ilyen súlyos betegségekben szenvedők esetében is.
Az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nagyobb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata. A koronavírus elleni mRNS alapú oltások az egészséges immunendszerrel bírók esetében védelmet nyújtanak, míg az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nem ismert az immunválasz.
A Washington Egyetem orvostudományi kara és a Kaliforniai Egyetem kutatói tanulmányukban 133 igazoltan krónikus gyulladásos betegségben szenvedőt és 53 egészséges immunrendszerű önkéntest vontak be, akik mRNS alapú oltást kaptak az új koronavírus ellen 2020 decembere és 2021 márciusa között.
A résztvevők vérmintáját két héttel az oltás első adagja, majd három héttel az oltás második adagja után megvizsgálták, mérve minden egyes résztvevő antitestszintjét, és számolták az antitestet termelő sejteket a vérmintákban. A betegek ezen idő alatt a betegségük kezelésére felírt gyógyszereket szedték, három kivételével, akiknek a gyógyszerezését az oltás után egy héttel megszakították.
A kutatók kimutatták, hogy mind a krónikus gyulladásos betegségben szenvedők, mind az egészséges emberek csoportjának többségénél kialakult antitestválasz az oltásra, bár az immunhiányos betegek esetében ez a válasz gyengébb volt, mint az egészségesek csoportjában. A glükokortikoidokat szedő és más B-sejt-elnyomó terápiában részesülők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy nem fejlődik ki antitest-válasz.
A kutatók szerint eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a Covid-19 ellen. Az amerikai betegségellenőrzési és -megelőző központ a közelmúltban azt ajánlotta, hogy az immunhiányos betegek kapjanak harmadik adag oltást, amely még erősebb immunválaszt válthat ki.
A kutatók elismerték, hogy tanulmányuk kevés számú résztvevővel készült, és a eredményeik megerősítéséhez nagyobb létszámú kutatás szükséges.
Forrás: MTI
