Immár negyedik napja 10 ezer fölött az új orosz koronavírusos esetek száma
A nagy számú tesztelés miatt minden egyes nap ijesztő adatok érkeznek az országból, amely az igazolt eseteket tekintve lassan a német és a francia adatokat is utoléri.
Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 559-cel 165 929-re nőtt az igazolt fertőzések száma, így ebben a mutatóban, az abszolút számokat tekintve, csaknem utolérte Franciaországot (170 694) és Németországot (167 007) a szerdán nyilvánosságra hivatalos hozott adatok szerint.
Ez Oroszországban 6,8 százalékos napi növekményt jelent, az új esetek 40,9 százaléka tünetmentes. A halálozások száma 86-tal 1537-re, a gyógyulásoké 1462-vel 21 327-re emelkedett.
Moszkvában 5858-cal 85 973-ra nőtt a fertőzések száma (+7,3%). A halottak száma 50-nel 866-ra, a gyógyultaké pedig 588-cal 8458-ra nőtt.
Az országban eddig csaknem 4,6 millió, az elmúlt nap alatt pedig mintegy 173 ezer tesztet végeztek el. Moszkvában a szűrések száma a járvány kezdete óta meghaladta az 1 milliót, és naponta több, mint 40 ezerrel növekszik.
Leonyid Rosal, a sürgősségi gyermeksebészeti és traumatológiai kutatóintézet elnöke a Kommerszant című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy orosz orvosok és katonák egy 2019. június 24-én, az Összoroszországi Népfront szervezésében megtartott zárt tanácskozáson arra a megállapításra jutottak, hogy az egészségügyi rendszer nincs felkészülve a tömeges orvosi segítségnyújtásra rendkívüli helyzet esetén. A részvevők arra következtettek, hogy ebből a szempontból az összes régiónak önellátónak kellene lennie, kiküszöbölendő a betegek Moszkvába vagy Szentpétervárra szállításának kényszerét.
Az ebben a témában Oroszországban első ízben megtartott fórum részvevői indítványozták, hogy a tárcák kezdjék meg a szakemberek felkészítését a sérültek tömeges fogadására, számítsák ki, hogy az ágyállományban mekkora tartalékokat kell kialakítani, lássák el káderekkel és felszereléssel a régiókat, biztosítsák az egészségügyi alkalmazottak folyamatos továbbképzését.
Az országos ismertségű Rosal doktor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült felkészülni a járványra, és úgy vélekedett, hogy a veszélyről nem zárt ajtók mögött kellett volna tanácskozni, hanem „teli torokból kiabálni”.
Eközben a briteknél a járvány mellett már a gazdaság bukdácsolása is fejfájást okot a döntéshozóknak:
