Az Otthon Start program – mely az első lakást vásárlókat célozza meg – nemcsak a lakásvásárlási kedvet élénkítheti, de jelentős hatással lehet az albérletpiac alakulására is – derült ki az ingatlan.com hétfői közleményéből.

A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László rámutatott: Budapesten egy átlagos, 50 négyzetméteres használt lakás esetében a program keretében fizetendő havi törlesztőrészlet kisebb, mint az azonos méretű ingatlan bérleti díja. Az Otthon Startban elérhető, maximum 50 millió forintos hitel esetén a havi törlesztés 237 ezer forint körül alakul, míg ugyanezért a lakásért a fővárosban átlagosan 250 ezer forint bérleti díjat kell fizetni.

A legnagyobb különbség a törlesztés és bérleti díj között a belvárosban, illetve a XI. és XIII. kerületekben figyelhető meg, ám ezekben a városrészekben az önerő – átlagosan 15 millió forint vagy annál több – igen komoly akadályt jelenthet a vásárlóknak. További negatív tényező, hogy az Otthon Start programban részt vevők számára ezekben a kerületekben szűkebb kínálat érhető el, mivel az 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát miatt kevesebb lakás felel meg a feltételeknek.

Balogh szerint azonban ha valaki 50 négyzetméteres bérlemény helyett inkább egy 40 négyzetméteres használt lakást vásárol, akkor szinte minden budapesti kerületben és megyeszékhelyen pozitívabb eredményt érhet el anyagilag, ráadásul alacsonyabb önerő mellett. Ezért a program keretében várhatóan legnépszerűbbek a 30-45 négyzetméteres garzonlakások lesznek a nagyvárosokban.

A szakértő úgy véli, a program hatására jelentős számú, fizetőképes kereslet tűnhet el az albérletpiacról, ami lassíthatja a bérleti díjak további emelkedését. Mindemellett sok olyan befektető is lehet, aki kifejezetten a nyári albérletszezonra tartogatta újonnan vásárolt lakását, így a kínálat még inkább bővülhet, tovább csökkentve a bérleti díjak emelkedési ütemét. Ez a tendencia a bérbeadásból származó hozamokat is visszafoghatja.

A közlemény szerint mindez hosszabb távon elriaszthatja azokat a befektetőket, akik kiadás céljából vásárolnának ingatlant. A befektetők számának csökkenése pedig mérsékelheti a keresletet a lakáspiacon, ami az ingatlanárak növekedését is visszafoghatja.