Így nézhet ki a sokat vitatott Szuperliga lebonyolítása
Ismét terítéke került az „elit” kupasorozat, ami nem lett népszerűbb elképzelés az elmúlt években.
London, 2021. április 20.
A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge Stadion elõtt 2021. április 20-án, mielõtt megkezdõdik a csapat és a Brighton mérkõzése az angol elsõ osztályú labdarúgó-bajnokságban. Április 19-én az európai labdarúgás tizenkét élklubja bejelentette a a labdarúgó Szuperliga létrehozását, ezt pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élesen ellenzi.
MTI/EPA/Neil Hall A tervezett Szuperliga eredetileg 2021 áprilisában került a nyilvánosság elé, és olyan mamutklubok csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint a Real Madrid, a Manchester United, a Barcelona és a Juventus. Az elképzelés azonban komoly ellenállásba ütközött a labdarúgás szervezeti, a többi csapat, valamint a játékosok részéről is.
Miután a szurkolók tüntetéseket szerveztek, és a futballtársadalom felzúdult a labdarúgás szakadékait még inkább erősítő, anyagi szempontok által vezérelt sorozat miatt, végül több klub is visszalépett a Szuperliga támogatásától. Ennek ellenére több sportvezető is úgy vélekedett, hogy az új kupasorozat életre hívása elkerülhetetlen.
Most nagyon úgy tűnik, hogy hiába a FIFA és az UEFA ellenállása, akár már 2025-ben jöhet a Szuperliga, méghozzá a Bajnokok Ligája helyére. Az Európai Unió bírósága ugyanis úgy döntött, hogy a nemzetközi és az európai labdarúgó szövetség jogtalanul tiltotta meg az új formátum létrehozását.
A Szuperliga kapcsán Fabrizio Romano már a lehetséges lebonyolítást is megszellőztette. Ezek szerint összesen 64 csapat indulhatna, három különböző divízióban (Star, Gold, Blue), minden csapat 14 mérkőzést játszana egy idényben, hetet idegenben, hetet hazai pályán. Emellett alapszakaszra és rájátszásra osztanák a sorozatot, és nyílt lenne – tehát valószínűleg selejtezők során lehetne bejutni.
