Ehhez azonban egyre kevesebben akartak számítógépet vásárolni, hiszen annak tudását másra nem igazán használták volna, ugyanis csupán az internetre volt szükségük. Erre volt egy ötlete a 3Com-nak.

Ami ma már természetesnek tűnik, az az okostelefonok előtt nem volt ilyen egyértelmű, az Audrey – amit egyébként az Audrey Hepburn iránt érzett tisztelet jeléül nevezték el így – pedig egy olyan eszköz volt, amiben meglátták a piaci lehetőségeket.

A kompakt, érintőképernyős és érintőtollal is használható, leginkább internetezésre alkalmas, QNX operációs rendszerrel ellátott készülék böngészésre, e-mailezésre, zenehallgatásra és videónézésre termett, ráadásul PDA-kkal is össze lehetett párosítani. Vezeték nélküli billentyűzet is járt hozzá, USB-bemenetekkel is rendelkezett, szóval a kétezres évek elejéhez képest igen sokrétű volt.

Az ötlet egyébként tényleg jónak tűnt, de a dotkomlufi kidurranása csúnyán utolérte a 3Com-ot, amely mindössze 7 hónap után leállította az 500 dolláros termék értékesítését, ami így buktaként került a soha el nem terjedt digitális eszközök süllyesztőjébe.

A 3Com kárpótolta a vásárlókat, és visszatérítette a termék és a tartozékok árát is, a ma már ritkaságnak számító készülékért pedig a gyűjtők (illetve a lelkesen kísérletező hackerek) manapság akár 200 dollárt, hozzávetőlegesen 70 ezer forintot is megadnak.