Mégis a svéd járványkezelés lett volna a követendő?

Jelentősen vitatták a koronavírus-járvány európai tetőpontja során Svédország járványkezelését, mely szerint nem vetettek ki szigorú vesztegzárat, hanem megpróbáltak egyéni felelősségre alapozva, és nyájimmunitásban bízva megbirkózni a kihívással.

A járvány tetőpontján a svéd kórházak intenzívosztályain is súlyos volt a helyzet, gyakoriak voltak a különleges kezelést igénylő koronavírus-betegek. Szeptemberre viszont ezen személyek száma jóformán nullára csökkent, alig van egy-két beteg, aki mesterséges lélegeztetésre szorul. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az iskolák, a bárok, az éttermek mind nyitva maradtak, és a svédek még rendes maszkviselésre és higiéniára vonatkozó iránymutatásokkal sem foglalkoztak. Lényegében a lakosságra bízták, ha komolyan veszik kellőképpen, akkor majd maguk védekeznek a vírus ellen.

Ez a hozzáállás jelentős kritikákat váltott ki több külföldi szakértő részéről, hogy nagyon veszélyes játékot űznek a svédek a hozzáállásukkal. Nyáron úgy is tűnt, hogy nem volt igazuk, ugyanis Európa legnagyobb halálozási rátája volt hozzájuk köthető, jelentősen meghaladva a skandináv országok rátáit.

A teljes leállást elrendelő országok már-már gúnyolódva jelezték a svédeknek a hibás hozzáállást, ám az idő a svédeket igazolta. Amíg a legtöbb európai ország a koronavírus-járvány második hullámának elnyomásával küzd, Svédországban a halálozások jelentősen lecsökkentek, és már az európai átlaghoz igazodnak.

A svéd halálos áldozatok jelentős része a kiemelt kockázati kategóriába tartozó korosztályból került ki, vagyis az idősek közül, a halálos áldozatok közel fele pedig idősotthonokban kapták el a vírust. A fiatalok kapcsán viszont bíznak abban, hogy immunitás alakult ki, egy szakértő úgy véli, világviszonylatban magas szintű immunitást sikerült kialakítaniuk.

Az Egyesült Államokban például számos konzervatív politikus hivatkozott erre a modellre, amit szerintük az országban is alkalmazni lehetne: hagyni az embereket, hogy éljék az életüket, csak a legkitettebbeket megvédeni az esetleges fertőzés elől. A svédek ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a siker annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős arányban betartotta az iránymutatásokat.

A svéd egészségügyi miniszter elmondása szerint ugyanis Svédországban az volt a különbség, hogy az emberek önkéntesen tartották be a világ különböző országaiban erővel kiharcolt dolgokat, hogy maradjanak otthon, figyeljenek a távolságra, viseljenek maszkot és kerüljék a tömeget, ami számos vendéglátónál gondot okozott, mivel egyszerűen nem voltak vendégei – pedig el sem rendelték a bezárást.

Egy kritikus pont azonban így is van a járványkezelés következményei között, a rengeteg halálos áldozat az idősek körében, akik a kritikusok szerint „fel lettek áldozva” a társadalmi kísérlet oltárán. A svéd egészségügyi miniszter szerint tanultak ebből a tragédiából, és most már törvényi szinten tiltják az idősotthonok látogatását.