A veszély nem csupán az állatállományt, hanem a lakosságot is érintheti, ezért a megelőző intézkedések kulcsfontosságúvá váltak. A lépfenét okozó Bacillus anthracis spórái különösen ellenállóak: a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak.

A kórokozó jellemzően szarvasmarhák, juhok, kecskék, lovak és sertések között terjed, de – mint azt a szakirodalom és a nemzetközi példák is mutatják – megfelelő körülmények között emberre is átterjedhet. A betegség zoonózisnak számít, vagyis állatról emberre is képes átterjedni, különösen, ha valaki fertőzött állattal vagy annak húsával, testnedveivel kerül kapcsolatba.

A magyar kormány részéről Nagy István agrárminiszter és országgyűlési képviselő az elsők között reagált a járványhírre. Hivatalos közleményében leszögezte: „Horvátországban megjelent a lépfene. A betegség szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés között fordul elő, de emberre is átterjedhet. A lépfene baktérium spórái évtizedekig is életben maradhatnak a talajban.”

A figyelmeztetés egyértelmű: a fertőzésveszély elhúzódó, és az állattartók, valamint az állategészségügyi hatóságok felkészültsége és gyors reakciója kulcsfontosságú lehet a terjedés megakadályozásában.

Az állatorvosi tanácsok szerint minden, a tüneteket mutató állatot azonnal el kell különíteni, és értesíteni kell az illetékes hatóságokat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a hirtelen elhullás, a vérzéses váladék az orr- és szájnyílásokból, valamint az erőteljes felfúvódás. Emberi fertőzés esetén bőr- vagy tüdőtünetek jelentkezhetnek, amelyek azonnali orvosi kezelést igényelnek.