Horváth Éva szerint orvosai sem tudják, teljesen felépül-e egyáltalán
A karácsonyt is a kórházban tölti, s igyekszik sodródni az árral.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Horváth Éva november végén súlyos balesetet szenvedett Balin, miután motorral elindult haza egy jógaóráról. Az incidens következtében több helyen eltört a lába, nyílt törésekkel szállították kórházba, ahol a vizsgálatok után műtétre került sor. Később videós beszámolókkal tájékoztatta követőit, hogy van, hogyan érzi magát. Egyúttal segítséget is kért a rajongóktól, abban bízva, hogy ha van valaki, aki hasonlón ment keresztül, hasznos tanácsokkal tudni neki szolgálni a rehabilitációt illetően.
Majd jött a hír, hogy a modell repülőre ült, Budapestre való érkezése után hordággyal várták. A Blikknek most elárulta, mit élt át élete legnehezebb hetei során, s mire emlékszik a balesetből. Elmondása szerint arra emlékszik, hogy a mentőautóban ébredt fel, s amikor lenézett a lábára, olyan rémisztő látvány fogadta, hogy a mentősökhöz fordult, az biztosan az ő lába-e. Igennel feleltek a kérdésére, majd azt tanácsolták neki, inkább ne is nézzen oda. „Bukósisak volt rajtam, de az is eltűnt, az emlékeimmel együtt…” – tette hozzá.
„A kórházban megröntgeneztek, öt helyen tört el a lábam, a sípcsontom és a bokám is kiállt oldalra, nem volt szép látvány, ellenben nagyon fájdalmas volt” – idézte fel Éva. Mint mondta, hosszas mérlegelés után, s orvosa tanácsára döntött úgy, hogy visszatér Magyarországra, mert itt sokkal hatékonyabb lehetőségek állnak rendelkezésre. „A legjobbat szerettem volna, hogy megmaradjon a lábam” – mondta. Mint kifejtette, itthon egy bőrátültető és egy tisztítóműtétet is elvégeztek rajta, s úgy érzi jó kezekben van, örül neki, hogy hazajött.
A gyógyulás azonban hosszú folyamat lesz, ami nemcsak fizikális, hanem lelki értelemben is megterhelő lehet. „Ez egy nagyon erős mentális hadviselés, itt vagyok ágyhoz kötve. A bőrátültetésem után olyan fájdalmaim voltak, amiről azt hittem, nem bírom ki… Egyelőre csak feküdhetek, még csak nem is mankózhatok, hogy megtapadjon a bőr. A karácsonyt is a kórházban töltöm. Minden napról napra változik, nem tudják megmondani, meddig tart a felépülés, vagy hogy teljesen felépülök-e egyáltalán” – vallotta be az édesanya.
Hozzáfűzte: minden szervezet más, de még megjósolhatatlan, mikor kezdődhet a rehabilitáció, így csak sodródik az árral. A lapnak nyilatkozva elárulta azt is, hogy eleinte tartott kisfia reakciójától, hogy vajon mit fog szólni, amikor meglátja anyukája állapotát, de mivel be volt kötözve a lába, nem látta a csúnya sérüléseket. Továbbá azt gondolja, balesetével az univerzum üzen neki, hogy komoly változásra van szükség az életében, s igyekszik majd ennek eleget is tenni. Szerinte a korábbi, kisebb balesete is erre figyelmeztette, de akkor még nem értette meg, amit most sikerült.