Honvédelmi miniszter: haderőfejlesztéssel kell segíteni határaink védelmét

A honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén kedden Szentendrén.

Emellett továbbra is prioritásnak nevezte, hogy a katonák segítsék a rendőröket a határokon. A honvédelmi miniszter kiemelte: a katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban, csak tavaly több mint 120 ezer határsértőt fogtak el a rendőrökkel közösen. Benkő Tibor azt mondta, ha szükséges, több katonát is küldenek a határok védelmének segítésére. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Jelenleg az látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon – mondta, megjegyezve: ezen nem segített az afganisztáni misszió befejezése sem. Magyarország mindvégig azt mondta, „NATO-feladatban együtt be és együtt ki” – emlékeztetett Benkő Tibor, aki úgy értékelt: „katonai szempontból a kivonás nem úgy volt előkészítve és végrehajtva, ahogy azt kellett volna”.

Benkő Tibor köszönetet mondott valamennyi katonának, köztük mások mellett azoknak, akik az afganisztáni kimenekítésben helytálltak, akik a határok védelmét, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezést segítették és segítik.

A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy míg 2010-ben még 17 tartalékos katona volt, számuk mostanra több mint 11 ezerre bővült. Ráadásul ők „nem csak papíron léteznek”, segítenek az egészségügyben a járvány elleni védekezést, a határokon, és a Nyugat-Balkánon is teljesítenek szolgálatot. A tartalékos katonák „valós katonai képességet jelentenek” – szögezte le.

A miniszter kiemelt feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztését. Továbbra is cél, hogy 2028-ra 20 ezer tartalékos katona álljon rendelkezésre. A miniszter részletesen bemutatta a katonai életpályamodellt. Ennek első szakaszához tartoznak a hazafias honvédelmi nevelés rendszerének résztvevői, valamint az önkéntes tartalékos katonák, az önkéntes katonai szolgálatot vállalók.

A második szakasz – a hivatásos és szerződéses katonáké – aktív szakasz. Ennek kapcsán kiemelte, a törvény most is biztosítja, hogy a felső nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel az egyén, illetve a katonai vezetés kérje a rendelkezési állományba helyezést. Ez a kedvezmény most is megvan – mondta, megjegyezve: „aki nem ezt mondja, az nem mond igazat”.

Arra is kitért, hogy a felső korhatárhoz közeledve előfordulhatnak esetleges problémák, így ebben a „szenior szakaszban” megteremtik a feltételét, hogy a katonák nyugállományba kerüléséig például az oktatásban, közigazgatásban tovább dolgozhassanak. A harmadik, a nyugállományú katonák szakasza. A miniszter köszönetet mondott, amiért sok részvevő továbbra is segíti a honvédelem ügyét.

Azt is hangsúlyozta: a katonai hivatás az egyetlen, ahol azt vállalják, ha kell az életüket áldozzák. Ezt erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni – jelentette ki. A miniszter elmondta, az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak az illetményfejlesztésre: 2010 óta a tábornoki, tiszti állomány mintegy kétszeres, az altiszti, valamint a legénységi állomány mintegy 2,5-szeres emelésben részesült. Ezzel együtt hozzátette: „nem szabad megállni”.

Mindemellett 2010 óta háromszorosára emelték a katonák lakhatási támogatását, továbbá egyebek mellett családtámogatási, szükség esetén egészségkárosodási támogatást is biztosítanak az állománynak. A fiatalok számára pedig soha nem látott mértékű ösztöndíjprogram működik – fejtette ki.

A miniszter fontosnak nevezte a tavalyi – nyolc év kihagyás után ismét megrendezett – kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatót, amelyre a két nap alatt mintegy 120 ezren látogattak ki. Benkő Tibor azt mondta: „ezt tovább kell vinni”, hiszen a Magyar Honvédség is a társadalomból építkezik, ezért a katonáknak meg kell mutatniuk az embereknek tudásukat, felkészültségüket, amellyel az ország védelmét szolgálják.

Benkő Tibor a hibrid hadviselés jelentőségét is többször kiemelte. Ehhez kapcsolódóan komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a Magyar Honvédség kibervédelmi képességének kialakítása érdekében. Elismerően szólt továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ helytállásáról, amely a katonaság egészségügyi feladatai mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladataiban is „jól vizsgázott”.

A miniszter azt mondta: a honvédelmi költségvetés növekedése terv szerint halad, 2024-re elérhető a GDP-arányosan 2 százalékos honvédelmi büdzsé. A jövőben is érkeznek a haditechnikai eszközök, folytatni kell – az immár 2032-es kitekintésű – honvédelmi és haderőfejlesztési programot – mondta, a nemzetközi szerepvállalás bővítését is feladatul szabva.

A miniszter rendhagyó módon nemcsak a 2021-s és 2022-es évekről szólt, hanem hosszabb távon is a múltról és a jövőről. A fontos eredmények között említette a honvédelmi költségvetés emelkedését, a katonai illetmények jelentős emelését, és elmondta: a haderőfejlesztési program végrehajtásán már 2032-es kitekintéssel dolgoznak.

Benkő Tibor hangsúlyozta: a jelenlegi biztonsági helyzet is azt igazolja, hogy feladata van a Magyar Honvédségnek. Magyarország tagja a NATO-nak, követi annak elvárásait, de a prioritás a nemzeti képesség. Olyan nemzeti haderőt kell építeni, amely garantálja az ország békéjét és biztonságát – hangoztatta.

A honvédelmi miniszter hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletén részt vettek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, valamint mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke, valamint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

(MTI)