A döntés hatására tömeges tüntetések törtek ki Hollandiában, farmerek jelentős tömege vonult fel kormányépületek előtt, blokkoltak utakat és tették egyértelművé, hogy a kormány terve túlságosan hátrányosan érinti őket.

A holland kormány célja eközben az, hogy állításuk szerint megvédjék az ország élővilágát, javítsák a levegő és vizek minőségét. A farmerek indulatait viszont nem csillapítják az olyan mondatokat, mint amiket Mark Rutte miniszterelnök tett:

Érdemes akkor szemügyre venni, hogy a meglehetősen alacsony sajtófigyelmet kapó tüntetések miért robbantak ki, miről döntött a kormány, amiért így felháborodtak a farmerek és mire lehet számítani a közeljövőben.

Mi a kormány javaslata?

A Rutte-kormány elkötelezett azon uniós terv mellett, hogy jelentősen csökkentsék a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, amely különösen a nitrogén-oxidra és az ammóniára igaz. Ennek érdekében elfogadtak egy tervet, amely országos szinten 50 százalékkal csökkentené a kibocsátást 2030-ig.

A természetvédelmi területek közelében történő mezőgazdasági munkára még szigorúbb szabályozások vonatkoznak, ott előbb-utóbb 0-ra kell csökkenteni a kibocsátást, de általánosságban is célul tűzték ki a 30-40 százalékos csökkentést.

A kormány azon az állásponton van, hogy ez egy elkerülhetetlen „átmenet”, amely hosszabb távon javítani fogja a holland levegőt, vizeket és a földeket. Egyértelművé tették azonban: lesznek olyan farmerek, akik ha nem alkalmazkodnak, lehúzhatják a rólót:

Az állattenyésztés során számottevő mennyiségben termelődik ammónia, elsősorban az állatok ürüléke és vizelete miatt. A kormány már korábban is próbált arra terelni a farmereket, hogy csökkentsék az ammónia-kibocsátást, például csökkentett fehérjetartalmú állateledel szorgalmazásával.

Hollandiában viszont az a nehézség, hogy az ország híressé vált a meglehetősen intenzív mezőgazdaságáról, amely az állattenyésztésben úgy mutatkozik meg, hogy viszonylag nagy számú élőállatot tartanak egy relatíve kisebb helyen, ahol így koncentrálódik a károsanyag-kibocsátás.

Fontos kiemelni, hogy a holland kormánynak nemcsak a farmerekkel van „baja”, valóban elkötelezettek a környezetvédelem mellett: korábban például 130 km/h-ról 100 km/h-ra csökkentették az autópályák sebességlimitjét, hogy ezzel csökkentsék a belsőégésű motorok által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségét.

A kormánynak ráadásul most már lépnie kellett, a közelmúltban ugyanis több bírósági ítélet is született, amely infrastrukturális és építkezési projekteket állított le amiatt, hogy túl nagy lenne a károsanyag-kibocsátásuk. A helyi hatóságoknak teljesen át kell dolgozni a terveket, amely ráadásul nem kevés pénz lesz.

Hogyan reagáltak a farmerek?

Mintegy 40 ezer farmer gyűlt össze az elmúlt napok során, elsősorban Közép-Hollandiában, az ország mezőgazdasági központjában, hogy tüntessen a kormány tervei ellen. Számos farmer traktorral érkezett a tüntetésekre, blokkolva ezzel a forgalmat.

Hétfőn és kedden például a farmerek gyakran használt autópályákra vonultak ki, és ellehetetlenítették a forgalmat azáltal, hogy nagyon lassan haladtak vagy egyszerűen megálltak és blokádot formáltak. Ez nagyon megbénította a közlekedést még az olyan fontos városok felé is, mint Eindhoven, Venlo vagy Den Bosch.

Voltak olyanok, akik szalmabálákat dobtak az út közepére, mások pedig városházák és egyéb kormányépületek előtt fejezték ki felháborodásukat. Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a szalmabálákat vagy egyéb éghető tárgyakat felgyújtották a farmerek, demonstrálva dühüket.

A farmereknek elsősorban az a problémája a kormány döntésével, hogy aránytalanul súlyos mértékben célozza őket, miközben más iparágak, mint a légi közlekedés, az építőipar vagy a közlekedés, amely szintén súlyos mértékben szennyező, sokkal enyhébb következményekkel néz szembe.

A mezőgazdasági dolgozók ezen felül azt is felháborítónak tartják, ahogyan a kormány ezt kommunikálta, szerintük ugyanis egyáltalán nem tiszta, hogy a kormány milyen jövőt szán a farmereknek a reformokat követően.

A farmerek ráadásul annak is hangot adtak, hogy más Európai Uniós tagállamokban nem számoltak le annyira a mezőgazdasági iparral, mint Hollandiában. A kereskedelmi blokk területének 18 százalékát minősítették ugyanis kiemelt természetvédelmi területnek a Natura 2000 hálózat keretében.

A holland Natura 2000 területek egy része a holland-német határ közelében található, ezt pedig a farmerek ki is használták egy szimbolikus gúnyolódás erejéig: kitűztek a földre egy német zászlót és az „Üdvözöljük Németországban” kiírással demonstrálták, hogy Hollandia így már Németország része.

A farmerek egy része több alkalommal is felvonult Christianne van der Wal, a döntésért felelős természetvédelmi és nitrogénügyi miniszter háza előtt. Kedd este odáig jutott a helyzet, hogy a farmereknek sikerült áttörnie az utcában felállított rendőrségi barikádot és közvetlenül a miniszter háza elé vonultak.

Van der Wal az eset idejében nem volt otthon, családja viszont igen, a helyzet pedig annyira veszélyes volt, hogy a rendőröknek a saját biztonságuk érdekében el kellett menekülniük – idézte az NL Times. A rendőrségi beszámolók szerint a farmerek egy tartály hígtrágyát is öntöttek a miniszter háza elé, valamint egy rendőrautót is felborítottak.

Szerdára a helyzet nem változott, a farmerek továbbra is számos utat blokkoltak, köztük egy Németország felé vezető autóutat. A rendőrségnek Apeldoorn közelében sikerült megakadályoznia az egyik rendőrkapitányság ostromát, amely információik szerint azt célozta volna, hogy a farmerek korábban letartóztatott aktivistákat szabadítsanak ki – nehéz eldönteni azonban, hogy valóban ez volt a terv, vagy ez csak költői túlzás.

Számos tüntetőt egyébként letartóztattak túlkapások miatt, őket jellemzően garázdaság vádjával. A Het Nieuwsblad beszámolója szerint egy tüntetőre viszont azért raktak bilincset, mert halálos fenyegetéseket küldött Ruttének és több miniszternek.

Az elmúlt napok során pedig az útblokádok és a traktoros felvonulások egyáltalán nem hagytak alább és arról is lehet hallani, hogy még ennél is nagyobb tüntetések jöhetnek. Ahogyan a De Telegraaf is idézte, a farmerek akciócsoportja felszólította van der Wal-t: nem haladjanak tovább ezen az úton, különben a békés tüntetés parasztfelkeléssé fog eszkalálódni.

Nem igazán segít a kormány kommunikációja sem

Érdemes szemügyre venni néhány nyilatkozatot is, amelyek fenyegető jellegűek voltak a tüntetőkkel szemben. Habár a holland kormány célja feltehetően az elrettentés volt, inkább csak felhergelte a tüntetőket. Ott van például Dilan Yesilgöz-Zegerius igazságügyi miniszter nyilatkozata, amelyet a Daily Mail idézett:

Mark Rutte holland miniszterelnök is megszólalt az ügyben, amelyet az NL Times idézett. A kormányfő elismerte, hogy a döntésnek valóban széleskörű következményei vannak, de nagyon fontos, hogy ezt a politikát meglépjék:

Az a hír sem segített sokat, hogy az egyre erőszakosabbnak tekintett tüntetések hatására napvilágot látott a hír, miszerint azok a parlamenti képviselők és szakértők, akik mezőgazdasági és nitrogénügyekről beszélnek, külön biztonsági kiképzést kapnak a tüntetők jelentette fenyegetés miatt.

Jan Struijs, a rendőri szakszervezet főnöke pedig a Nieuwsuur hírportálnak már arról beszélt, hogy a farmertüntetések valójában kormányellenes tüntetésekké kezdenek átcsapni, ráadásul „professzionális tüntetők” vesznek részt rajta. Struijs pedig elővette a „szokásos” kártyát: olyan tüntetők is előkerültek, amelyek a koronavírus-ellenes tüntetések idején is demonstráltak, valamint szélsőjobboldaliak is csatlakozhattak.

A holland kormány kommunikációja tehát kísértetiesen hasonlít a kanadai kormány kommunikációjára, amely még a kötelező koronavírus-vakcinák ellen tüntető kamionosok ellen folyt. Kanada akkor radikálisabban lépett fel, Hollandia egyelőre hagyja kibontakozni bizonyos keretek között a tüntetőket.

Mit jelent ez a világnak?

Attól tartanak a farmerek, hogy a nitrogén-oxidok és az ammónia kibocsátásának korlátozása miatt jelentős csökkenteniük kell az élőállat-állományukat. Ez nemcsak ahhoz vezetne, hogy több farmer tönkremegy, de pillangóhatással is bírhat.

A háború óta tudjuk, hogy mennyire törékeny az élelmiszer-ellátás és a világ egy globális élelmiszer-válság küszöbén áll. Az ilyen jellegű intézkedések, mint amelyek mellett a holland kormány döntött, csak bizonytalanabbá teszik az amúgy is ingadozó lábakon álló helyzetet.

Hollandia ráadásul a globális élelmiszer-ellátás egyik szíve, a második legnagyobb mezőgazdasági exportőr a maga több mint 100 milliárd dolláros exportjával. Ha erre a szektorra mérnek csapást, az nemcsak a holland gazdaságnak, de a világnak sem tesz jót.

A környezetvédelmi törekvések igencsak megtorpantak az Európai Unióban a háború óta, elég csak arra gondolni, hogy a potenciálisan kieső orosz gázt több uniós ország úgy pótolná, hogy a leginkább szennyező szénerőműveket indítaná újra. Nem is beszélve arról, hogy nem megújuló energiák felé terelik az orosz gáz alternatíváját, hanem inkább más forrásból szereznének földgázt.

Van ennek tehát egy képmutató jellege, hogy míg a holland farmerek életét gyakorlatilag ellehetetlenítik azzal, hogy több tekintetben is betarthatatlan kibocsátási kvótákat írnak elő a számukra, miközben egyes iparágak „szabadon” szennyezhetnek – na ezt a képmutatást unták meg a holland farmerek egyszer és mindenkorra.