A holland külügyminiszter lemondott az afgán menekültválság miatt
Sigrid Kaag holland külügyminiszter csütörtökön lemondott, miután a parlament hivatalosan elítélte az afganisztáni menekültválság kezelését.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A törvényhozók elfogadtak egy indítványt, amelyben bírálták a kormányt, amiért nem evakuált egyes afgánokat, és mert nem vette észre a közelgő tálib hatalomátvételre utaló jeleket. Kaag lemondására egy nappal azután került sor, hogy Dominic Raab brit külügyminisztert lefokozták külügyminiszteri tisztségéből az afganisztáni helyzet kezelése miatt.
„A Ház úgy véli, hogy a kormány felelőtlenül járt el” – mondta Kaag a parlamentnek adott nyilatkozatában, miután a parlament 78 szavazattal megszavazta a lemondását.
„És bár kiállok az elkötelezettségünk mellett, ennek az ítéletnek a következményeit csak végső felelősséggel bíró miniszterként tudom vállalni. A demokráciáról és a közigazgatásunk kultúrájáról alkotott véleményem szerint egy miniszternek mennie kell, ha a politikáját helytelenítik. Ezért benyújtom lemondásomat külügyminiszteri tisztségemről őfelségének, a királynak”
– tette hozzá.
Ank Bijleveld holland védelmi miniszter azonban nem volt hajlandó lemondani, annak ellenére, hogy a parlament szintén bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene. Kaag közölte, hogy továbbra is a balközép D66 párt vezetője marad, amely koalíciós tárgyalásokat folytat Mark Rutte miniszterelnökkel, miután a márciusi választásokon a második legtöbb mandátumot szerezte meg. Rutte szerint lemondása „nagy veszteség” a kabinet számára.
Kaag a vita során elismerte, hogy a kormány „vak volt azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan lehet ilyen rossz a helyzet” Afganisztánban, de azt mondta, hogy más országok is hasonló helyzetben voltak. A holland törvényhozók a politikai spektrum minden szegmenséből felsorakoztak, hogy bírálják a kormányt az Afganisztánról szóló keddi parlamenti vita során.
„Hogyan lehetséges, hogy még mindig több tucatnyi védelmi tolmács van Kabulban?”
– tette fel a kérdést Jeroen van Wijngaarden, Rutte miniszterelnök VVD pártjának képviselője.
A minisztereket azzal vádolták, hogy az evakuálási válság során „apatikusak” voltak és „lassúságba és homályba” merültek. A káosz érzetét csak tovább táplálták a helyi médiában megjelent jelentések, amelyek szerint a holland nagykövet 2020 márciusa óta könyörgött a kormánynak, hogy tegye meg az előkészületeket, de a miniszterek csak két nappal Kabul eleste előtt döntöttek.
A kudarc keserű emlékeket ébresztett Hollandiában egy másik külpolitikai kudarcról, amikor a holland békefenntartók nem tudták megakadályozni az 1995-ös srebrenicai mészárlást a boszniai háború idején. A holland NOS műsorszolgáltató szerint „nagyon nehéz” lett volna Kaag számára, hogy maradjon, mivel a választások után határozottan politikai változást követelt.
(AFP)
