Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21

AKTUÁLIS

Dollár
368,97 Ft
Euró
392,90 Ft
Font
459,72 Ft
Bitcoin
68,260 $

Több mint 22 ezer rengést észleltek a Holdon

Ezzel majdnem megháromszorozták a Holdon ismert szeizmikus események számát.

Fotó: Unsplash
Világűr

Koós Alexandra

Szerkesztő

Egy új tanulmány szerint a Hold a vártnál sokkal aktívabb, ezen megállapításra pedig a kutatók a NASA Apollo-küldetéseinek adatait átfésülve jutottak. Mint kiderült, több mint 22 ezer új holdrengést azonosítottak, ezzel majdnem megháromszorozták a Holdon ismert szeizmikus események számát. Fontos hozzátenni: a holdrengéseket az égitest belsejében bekövetkező mozgások idézik elő. A földrengésekkel ellentétben ezek hátterében nem a tektonikus lemezek, hanem a fokozatos hőmérséklet-változások és a meteoritbecsapódások állnak (emiatt a helyi szeizmikus események gyengébbek a földieknél).

A 24.hu a Space.com-ra hivatkozva azt írja, 1969 és 1977 között az amerikai űrhajósok által telepített műszerek mintegy 13 ezer holdrengést észleltek. A szakértők a közelmúltban az Apollo-missziók információt hónapokig tartó, aprólékos munkával újból megvizsgálták, és további 22 ezer rengésre bukkantak, így az összes esemény száma 35 ezerre emelkedett. Az eredmények alapján égi kísérőnk a véltnél aktívabb lehet napjainkban, a rengések közül pedig több a vártnál sekélyebben alakul ki. A cikkben kifejtik, az Apollo űrhajósok kétféle szeizmométert telepítettek a Hold felszínére: Soron kívül Elképesztő teljesítmény: Milák a világ idei harmadik legjobb idejével nyert 100 méter pillangón

Az egyik a szeizmikus hullámok 3D-s mozgását rögzítette hosszú időn át, a másik pedig a gyorsabb, rövid ideig tartó rengéseket detektálta. Az eredetileg azonosított események mind a hosszú periódusú adatokból rajzolódtak ki, a rövid periódusú információkat nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Ennek kapcsán Onodera Keiszuke, a Tokiói Egyetem munkatársa és a csapat tagja úgy fogalmazott: „Szó szerint senki sem ellenőrizte korábban az összes rövid periódusú adatot”. Az információk ráadásul majdnem örökre elvesztek – hangsúlyozta.

Miután az Apollo-missziók véget értek, a NASA az új projektek támogatása érdekében megvonta a holdi szeizmométerek finanszírozását. Bár a hosszú periódusú adatokat megmentették, a rövid periódusú adatokról lemondtak, sőt néhány feljegyzés el is tűnt. Ám Yosio Nakamura, az austini Texasi Egyetem ma már nyugdíjas geofizikusa 12 ezer tekercses magnószalagra lementette az adatok másolatát, amelyeket aztán digitalizált. Ő ugyanis azt gondolta, hogy további holdrengések rejtőzhetnek az információk között, bár egészen mostanáig nem bukkantak azok nyomaira.

Onodera viszont a közelmúltban „zajmentesítő” technikát alkalmazott a vizsgálathoz, hogy eltávolítsa az interferenciát, ezzel a módszerrel pedig előbb 30 ezer rengésjelöltet alkalmazott, míg végül 22 ezer eseményt szűrt ki. A közelmúltbeli és jövőbeli holdmissziók sokat segíthetnek a szakértőknek a holdrengések jobb megértésében – jegyzik meg a cikkben. Tavaly nyáron az indiai Csandraján-3 küldetés Vikram leszállóegysége például az Apollo-missziók óta az első szeizmikus eseményt észlelte az égitesten. De azt is megírtuk korábban, hogy a második éjszakát is túlélte a Holdon a japán holdszonda, Kína pedig jelátvivővel felszerelt műholdat lőtt fel, hogy feltérképezze a Hold sötét oldalát.