Hogyan alakul a koronavírus halálozási rátája országonként?

not image

Kulcsár Péter

2020. április 3. - 15:51

Olaszországban a COVID-19 járvány halálozási aránya tízszer nagyobb, mint Németországban. Vajon miért van ez így?

Az egész világon tombol jelenleg a koronavírus okozta pandémia. Percről percre egyre nagyobb a kiterjedése, egyedül Kína mondhatja el magáról, hogy túl van a fertőzéssorozaton. Nemrég átléptük az 1 millió regisztrált COVID-19 esetet és még messze nem járunk a járvány csúcspontjánál.

A legfontosabb statisztikai adat a felgyógyultak mellett a halálozási ráta (CFR). Ez alapján előrejelezhető és modellezhető a további kórlefolyás, valamint kielemezhető az is, hogy egy adott országban milyen jól működnek az óvintézkedések, valamint az egészségügyi rendszer.

A koronavírussal fertőzött esetek száma a századik regisztrált beteg után (Forrás: Vox)

Amíg Németországban csupán 1% a halálozások aránya, addig Olaszországban ez az adat a 11%-hoz közelít. Az Egyesült Államokon belül is óriási a szórás – Louisiana államban ez az érték 4,2%, Kaliforniában csupán 2,1%.

A tudósok szerint a vírus egyelőre nem mutat komolyabb mutációkat, ami azt jelenti, hogy a kórokozónak a világ minden pontján ugyanolyan mértékben szabadna csak szedni az áldozatokat. De miért van mégis ez a változatosság?

Eltérések a halálozási rátákban

Mielőtt belemerülnénk az adatokba országokra lebontva, meg kell fejtenünk, miért különböző az elhunytak aránya a világon.

Először is figyelembe kell vennünk, hogy a COVID-19 sokkal jobban veszélyezteti az idős korosztályt, mint a fiatalabbakat. A The Lancet hasábjain publikált kutatások alapján a kínai tanulmányok kimutatták, hogy míg a 40-49 éves emberek esetén a halálozási arányszám 0,4% volt, addig a 80 év felettieknél ez már 13,4% fölé kúszott. A túlélés valószínűsége ezért jóval kisebb az olyan országokban, ahol az átlagéletkor is magasabb – ezzel bizonyíthatóak például az olaszországi magasabb értékek.

A koronavírus egyértelműen nagyobb kockázatot jelent azok számára is, akik különféle betegségekben szenvednek – ebbe beletartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a tüdőbetegségek, elhízás, diabétesz, veseelégtelenség, májbetegségek. Bebizonyították, hogy a dohányzók szintén jobban ki vannak téve a fertőzésnek, mint a nem dohányzók.

A betegségre való fogékonyságon kívül a halálozási arányban főszerepet játszik a tesztelés faktora is. Jelenleg több országban hiány van a koronavírus-tesztkészletekből, így az adatok ennek fényében változhatnak. Minél több embert tudnak ellenőrizni, annál pontosabb lehet a halálozási arányszám. Kevesebb tesztelés esetén azonban hamis értékeket kaphatunk, ami túlzott optimizmusra adhat okot.

Még maga ez az ellenőrzés sem adhat teljes képet a vírus valódi elterjedéséről, mivel bárki hordozhatja tünetmentesen a kórokozót. Leggyakrabban csak azokat az embereket tesztelik, akiken már megjelentek a klasszikus szimptómák – légzési nehézségek, száraz köhögés, magas láz, ízületi fájdalmak, erős fejfájás, szaglásvesztés. Ennek következtében a halálozási arány jóval magasabb lehet, mint annak eredetileg kellene lennie.

A kutatók egyáltalán nem állnak optimistán a helyzethez. Az eddig összegyűjtött információk alapján a COVID-19 globális halálozási rátája 1,38%, ami messze nem tükrözi a valós számokat a korábban említett befolyásoló tényezők miatt.

A 2009-es H1N1 járvány és az egyszerű influenza esetében a halálozási ráta alig éri el a 0,1%-ot. Mindezek alapján láthatjuk, hogy miért okoz óriási gondot még a fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkező országok számára is a betegek ellátása.

Az influenza és a koronavírus összehasonlítása (Forrás: Vox)

Az arányszámot jelentősen módosíthatja az adott ország össznépessége, fejlettsége, szervezettsége és a cenzúra mértéke. Ne gondoljuk, hogy Észak-Korea valóban vezeti a világranglistát a maga 0 fertőzöttjével.

Miután tisztáztuk a befolyásoló tényezőket, most megnézzük, hogy az egyes országok hogyan is állnak a koronavírus-járvánnyal. A legnevesebb oxfordi egyetem által végzett kutatások szerint állítottuk össze az elemzésünket az április 1-ig beérkezett adatok alapján.

Kína – becsült halálozási ráta: 4,06%

A pandémia kezdetén a halálozási ráta jóval magasabb több okból kifolyólag. Egyrészt az egészségügyben dolgozók nem tudják, hogy egy új kórokozóval van dolguk, így egy csomó esetet rosszul diagnosztizálnak. Másrészt még nem léteznek bevált eljárások a kezelésre, az emberek pedig nincsenek tisztában azzal, hogy milyen módon terjedhet a fertőzés.

Az első néhány tucat Kínában észlelt páciens esetében a halálozási arányszám közel 15% volt. Igaz, hogy a későbbi hetekben, hónapokban ez az érték jóval alacsonyabb lett, azonban a végső ráta is elég magasnak mondható.

Hivatalos jelentések szerint az első koronavírusos beteg január 11-én hunyt el, azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy helyén kell kezelni a kínai adatokat, mivel a kormány egészen biztosan elhallgathatta az esetek egy részét.

A becsléseket végző kutatók ezért elég nagy szórással dolgoznak – míg a Nature Medicine 1,4%-os halálozási rátát jósolt, addig a The Lancet ezt az értéket 5,6%-ra mérte.

A kínai intézkedések óriási mértékben hozzájárultak a járvány kitörésének lassításában. A pandémia bölcsőjének számító Vuhant karantén alá vették, bevezették a teljes kijárási tilalmat, mindeközben pedig a lehető legtöbb emberen elvégezték a tesztelést. Annak ellenére, hogy az eltitkolt esetek miatt sosem tudhatjuk biztosan, hányan haltak meg, elmondhatjuk, hogy sikeresen megállították a járványt.

Olaszország – becsült halálozási ráta: 11,75%

Olaszország jelenleg vezeti a halálozási arányszámok alapján a ranglistát, de vajon miért? Az egyik tényező szakértők szerint minden bizonnyal az ország idősebb lakossága lehet. Az új koronavírus ugyanis korosztályonként egyre végzetesebb. A JAMA március 23-i elemzése szerint a halálozási ráta 50 év felett exponenciálisan növekszik. A 60 évnél idősebb betegeknél 3,5% az esély az elhalálozásra, 80 év felett viszont már 20,2% ez az arány.

A halálozási ráta alakulása korcsoportok szerint Olaszországban és Kínában (Forrás: JAMA)

Olaszország a World Bank statisztikái szerint a világ egyik legkorosabb populációjával rendelkezik. A lakosság több, mint egynegyede 65 évnél idősebb. Potenciális faktornak vehetjük az olaszok tradícióit is – szeretik a társaságot és általában közösségi életet folytatnak.

Ezek közül azonban egyik sem magyarázhatja egyértelműen a kirívóan magas halálozási rátát. Az egyik legmeghatározóbb tényező sokak szerint a lakosság széleskörű tesztelésének lassúsága és hiánya lehet.

Március 20-ig egymillió emberre vonatkoztatva 3 500 koronavírus-tesztet végeztek el, ez azonban csak töredéke a németországi vagy a dél-koreai számoknak, ahol a járvány kitörésének kezdeti szakasza óta hatalmas mennyiségben ellenőrzik a lakosságot.

Németország – becsült halálozási ráta: 1,10%

A szakemberek egyelőre bizonytalanok, hogy miért is ennyire alacsony a halálozási arányszám. Lehetséges, hogy ez a kedvező ráta a teszteléshez alkalmazott agresszív hozzáállásnak köszönhető.

“Az országban működő Robert Koch Intézet azonnali széleskörű tesztelést ajánlott, amivel lelassíthattuk a kitörést. Ezért lehetséges, hogy már nagyon korán felfedeztük még az enyhébb eseteket is, amelyeket egyéb körülmények között kihagytunk volna. Ha már halott áldozatokkal kell számolni az azt bizonyítja, hogy a vírus már egy ideje aktivizálódott a közösségen belül.”

összegezte Marieke Degen, a Robert Koch Intézet szóvivője.

Ennek a gyors és széleskörű tesztelésnek egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre sokkal nagyobb mennyiségű esetet tudtak regisztrálni. Még olyan embereknél is kimutatták a koronavírust, akik nem éreztek magukon semmilyen tünetet sem.

“Németországban a legtöbb fertőzött a 35 és 59 év közötti korosztályhoz tartozik. Valószínű, hogy ez egy pozitív tényező a halálozási ráta alacsony értékének szempontjából.”

zárta gondolatait a szóvivő.

Egy másik közrejátszó faktor az is, hogy Németországban jóval később ütötte fel a fejét a COVID-19, mint Olaszországban. Március elején az olaszoknál már ezer új esetet fedeztek fel naponta, a németeknél viszont alig százat. Esélyes, hogy a jövőben megnőhet még az elhunytak száma, mivel még messze járnak a járvány csúcspontjától.

Dél-Korea – becsült halálozási ráta: 1,67%

Az egész világ mintapéldája lehet a kelet-ázsiai ország gyors reakciója a járványra. Bebizonyították, hogy gyors és határozott lépésekkel kordában tartható a COVID-19.

A március 20-i adatok alapján összesen 6 150 koronavírus-tesztet végeztek az országban egymillió emberre kivetítve. Ez az érték a világon a legmagasabb. Aki pozitív tesztet produkált, azt egyből izolálták; a családtagjait és közeli ismerőseit, akikkel feltehetően érintkezhetett, azonnali hatállyal karanténba küldték. Ha nem tudták elérni őket, akkor lokalizációs adatok segítségével felkutatták a személyeket, majd a hatóságok közbeléptek.

A drasztikus lépéseknek köszönhetően még a járvány tetőzésekor sem lépte át a napi 730-at a fertőzöttek száma. Március 30-ra már elérték, hogy alig 90 esetet regisztrálnak naponta, ami arányaiban a legkevesebb az egész Földön.

A lakosság védelmének érdekében felhasználták a mobilszolgáltatók GPS adatait és felkeresték a fertőzött egyéneket, valamint azok hozzátartozóit akkor is, ha másként erre nem volt lehetőség. Szlovákiában nemrég hasonló törvényt fogadtak el, náluk eddig a legalacsonyabb a fertőzések és a halálozások száma egész Európában.

Japán – becsült halálozási ráta: 2,62%

A felkelő nap országában 35,8 millió 65 évnél idősebb ember van kitéve a fertőzésnek. A kormány sokáig hezitált, így később kezdte csak meg a teszteléseket és a közösségi távolmaradással, valamint a biztonsággal kapcsolatos óvintézkedéseket.

Március végén még szinte az összes bevásárlóközpont nyitva volt Tokióban. Egy március 19-i adat szerint az ország mindössze 117 tesztet végzett el egymillió lakosra vonatkoztatva.

“Eddig Japán elkerülte a járvány exponenciális növekedését, azonban a legrosszabb még csak most jön. Ez lesz majd a jéghegy csúcsa. Ha nem tesztelnek, akkor nem találnak pozitív eseteket és nincsenek halottak sem.”

figyelmeztetett John Ioannidis, a Stanford egyetem professzora.
A regisztrált japán koronavírus-fertőzöttek számának alakulása (Forrás: Japan COVID-19 Coronavirus Tracker)

Sokan értetlenül állnak a helyzet előtt amiatt, hogy Japánban minden nap szinte ugyanannyi esetet jelentenek. Valószínű sajnos, hogy nem készültek fel időben a tesztelésre, emiatt pedig a halálozási arány jóval magasabb lesz, mint a becsült értékek. Mindenesetre attól talán nem kell tartaniuk, hogy összeomlik a kiváló egészségügyi rendszerük, azonban a mostani időkben sajnos semmi sem elképzelhetetlen.

Egyesült Államok – becsült halálozási ráta: 2,16%

Kijelenthetjük, hogy a leggyorsabban jelenleg a világon az Egyesült Államok területén terjed a koronavírus. Egyrészt ez köszönhető a felelőtlen lakosságnak, másrészt pedig a határozatlan kormányrendeleteknek.

A magas számok ellenére azonban a halálozási arányszám előreláthatólag nem érheti el az olaszországi szinteket már csak amiatt sem, hogy az állampolgárok hirtelen elkezdték felismerni a helyzet komolyságát.

Eddig 250 ezer koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván, ebből 6 ezren haltak meg. A kórházak túlnyomó többsége már túlterhelt, New York államban jelenleg a legnehezebb a szituáció.

A járvány még csak most kezdődött el, így a halálozási ráta egészen biztosan nagyobb lesz. Államonként változó ez az arányszám főleg amiatt, hogy az egészségügyi rendszer ellátása és a lakosság korosztály szerinti eloszlása is aránytalan.

Magyarország – becsült halálozási ráta: 4,19%

Ha a többi országhoz viszonyítjuk magunkat, akkor nem állunk valami fényesen. A kormány igyekszik a rendeleteivel kordában tartani a vírus terjedését, azonban nem tudni, hogy egy hosszú távon mire lesz elég.

Jelenleg 623 ember fertőződött meg, ezek közül 26-an vesztették életüket. Átlagban napi 200 mintavétel történt eddig, ami egy tízmilliós népességű országhoz mérve sokak szerint kevésnek tűnik.

A magasabb halálozási arány egyik oka az, hogy a magyar lakosság körében sokkal gyakoribbak a megbetegedések, mint más országokban. Sajnos több ranglistán is az élen állunk például a szív- és érrendszeri betegségek következtében történő elhalálozások miatt, ez pedig az egyik legkomolyabb rizikófaktora a koronavírus-fertőzésnek.

A másik indok az lehet, hogy az illetékesek egyszerűen későn reagáltak. Ahhoz, hogy sikeresen megfékezzük a koronavírus terjedését, azonnali lépéseket kell eszközölni és a WHO ajánlása szerint a lehető legtöbb embert kell tesztelni – ez pedig sajnos csak az utóbbi pár napban indult be.

Szlovákia – becsült halálozási ráta: 1,10%

Északi szomszédunknál pont kormányváltáskor “köszöntött be” a koronavírus-járvány, azonban ennek ellenére a regisztrált 450 fertőzöttből egyetlen egy halottat tartanak csak számon.

A megoldás a tesztelésben és a védőfelszerelések biztosításában rejlik.

Az új szlovák kormány legelső rendelkezésében kötelezővé tette a maszkok viseletét, ellenkező esetben súlyos büntetést róhatnak ki. Szintén köteles a lakosság a bevásárlóközpontokban és egyéb üzletekben betartani egymástól a két méter távolságot, valamint szigorúan tilos kesztyű nélkül válogatni a polcokon.

A mintavételezés folyamatosan zajlik privát és állami laborokban egyaránt. Naponta több, mint 1 400 koronavírus-tesztet végeznek el, ennek hatására pedig gyorsan kiszűrik a fertőzötteket.

A világoskék a napi tesztelések mennyiségét, a vörös pedig a fertőzöttek számát mutatja (Forrás: Aktuality.sk / Ministerstvo zdravotníctva SR)

A dél-koreai modell alapján szintén felhasználják a GPS adatokat a koronavírusra pozitív tesztet produkáló személyek hozzátartozóinak felkereséséhez. A miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a járvány csúcspontján akár egy teljes hónapig tartó lezárást is elrendelhet.

Jelenleg Szlovákia a legsikeresebb ország egész Európában a COVID-19 terjedésének megfékezésében, így a becsült halálozási ráta várhatóan itt lesz a legalacsonyabb.

Mire számítanak a szakemberek a jövőben?

Ahogy múlik az idő, annál pontosabb halálozási rátákkal tudnak a kutatók kalkulálni. A pandémia lefolyásának megértéséhez sajnos elkerülhetetlen ennek a tragikus adatsornak a megfigyelése, ugyanis ezzel nagy mértékben hozzá tudnak járulni a következő világjárvány megfékezéséhez.

Egyértelmű, hogy a fejlettebb országokban még a túlterhelt kórházak és a gazdaság megroppanása sem jelenthet a jövőben akkora gondot, mint mondjuk Afrikában vagy Közép- és Dél-Amerikában.

Sajnos az elmaradott régiókban katasztrofális következményei lesznek a járványnak. A halálozási ráta meghaladhatja az európai maximumokat, a koronavírus pedig legyengíti az egyébként is ingatag lábakon álló gazdaságot.

Nagyon fontos lenne, ha a fejlődő országok ugyanúgy felismernék a helyzet veszélyét, ellenkező esetben összeomlás fenyegetheti őket.

Bárhogyan is alakuljon a helyzet, a koronavírus-járvány az emberiség legnagyobb kihívása, amivel a 21. században szembe kell néznie. Ha sikerül legyőznünk, akkor tanulhatunk a hibáinkból és a szerzett tapasztalatok alapján úgy formálhatjuk a jövőnket, hogy az ehhez hasonló pandémiákat már a csírájában el tudjuk majd fojtani.

A jelek szerint a helyzet az Egyesült Királyságban is kezd kifejezetten komolyra fordulni.

https://liner.hu/koronavirus-686-halottal-a-briteknel-is-komolyra-fordult-a-helyzet/