A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.

A Fidesz-KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél. A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak.

A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.

A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt.

Hadházy Ákos – aki függetlenként dolgozik a parlamentben – nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.

Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a Ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyett.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(MTI)