A 23 éves ápolónő, Ella McNally, és párja, a 24 éves asztalos Josh Forrest 2023. június 4‑én üdvözölték világra „gyönyörű kislányukat”, aki egészségesen, komplikációk nélkül született, és mindössze egyetlen alkalommal volt beteg – kéz‑láb‑száj betegsége volt, ami gyakori a kisgyermekeknél.

2024. november 11‑én este Ella teljesen szokásos módon fektette le Willowt, majd egész éjjel figyelte a babamonitort. Reggel azonban, amikor nevén szólította, a kislány nem reagált. „Azt hittem, csak játszik. Nem gondoltam semmi rosszra, mert az ajtóban álltam, de amikor negyedszerre sem válaszolt, odarohantam hozzá.”

A kislány nem lélegzett, Ella azonnal megkezdte az újraélesztést, miközben testvére hívta a mentőket. Willowt villogó fényekkel szállították a King’s Mill kórházba, ahol 2024. november 12‑én halottnak nyilvánították.

A halál oka

A boncolás és a további vizsgálatok után Willow halálát SUDI‑ként (hirtelen, váratlan csecsemőhalál) állapították meg. „Vártuk és reméltük, hogy válaszokat kapunk. De most már majdnem 15 hónap telt el a halála óta, vagyis majdnem annyi ideje nincs velünk, mint amennyit velünk volt, és a kérdések még mindig ott motoszkálnak, mert nincsenek válaszok.”

A SUDC UK szerint a SUDC olyan 1-18 éves gyermekek halála, ami minden vizsgálat ellenére is megmagyarázhatatlan marad. Évente körülbelül 40 gyermeket érint az Egyesült Királyságban, és a szervezet hangsúlyozza: jelenleg sem a szülők, sem az orvosok nem tudják előre jelezni vagy megelőzni ezeket a haláleseteket.

Willow a tragédia napján Ella szüleinél volt, amíg édesanyja gyakorlati képzésen vett részt, Josh pedig dolgozott. A nagyszülők észrevették, hogy a kislánynak kissé magasabb a hőmérséklete, de estére a Calpol hatására visszatért a normális szintre.„Megfürdött, csapkodott a vízben és mondókákat énekelt, teljesen jól volt.” – idézi a Mirror.

Hazatérés után Ella és testvére mesét olvastak neki, tejet adtak, majd lefektették. Ella megcsókolta, azt mondta neki: „Szeretlek”, és bekapcsolta a fehér zajt a Tonie készüléken.

A búcsú és a gyász feldolgozhatatlan terhe

A kórházban Ella és Josh még elbúcsúzhattak kislányuktól, és kaptak egy 4Louis emlékdobozt, amelyben a gyászoló családok személyes tárgyakat őrizhetnek meg. A következő napokban minden nap meglátogatták Willowt a halottasházban, mesét olvastak neki – köztük kedvencét, a We’re Going On A Bear Hunt című könyvet.

A temetésre 2024 decemberében került sor. Willowt kedvenc elefántos takarójával, „babájával”, egy rózsaszín nyuszival és Crocs cipőjével temették el. „Az egész nap csak egy köd volt, az egész olyan szürreális. Amikor láttam, mennyi ember jött el búcsút venni, akkor tört el bennem valami – akkor fogtam fel, hogy ez valóság.”

Több vizsgákat is történt

A szülők genetikai vizsgálaton is átestek, de minden eredmény normális volt. A halottkémi jelentés szerint Willow „egészséges, boldog gyermek” volt, és „semmi nem utalt” arra, hogy bármi baj lehetett volna. „Nem hiszem, hogy valaha is választ kapunk, vagy hogy valaha is könnyebb lesz. Őszintén szólva, a legtöbb időben olyan, mintha meg sem történt volna. Mintha az együtt töltött idő csak egy lázas álom lenne.”

Ella és Josh nem mozdították el Willow tárgyait: a kislány nassolnivalói még mindig a szekrényben vannak, a kulacsa a hűtőben. Ella visszatért az egyetemre, mert – ahogy mondta – Willow nem akarta volna, hogy „otthon üljön és szomorkodjon”. 2025 szeptemberében diplomázott, és jelölték az év leginspirálóbb hallgatója díjra.

Az életnek tovább kell mennie

Most a pár a London Landmarks félmaratonra készül, hogy pénzt gyűjtsenek a SUDC UK számára, 3000 fontos céllal. Ella szerint ez egy rendkívül érzelmes nap lesz: „Soha nem hallottunk a SUDC‑ről, amíg velünk nem történt… de azt szeretnénk, hogy minden gyermekre emlékezzenek, és hogy az üzenet eljusson az emberekhez. Soha nem fogjuk abbahagyni, hogy beszéljünk Willowról.”

A JustGiving elnöke, Pascale Harvie, így méltatta Ellát: „Ella döntése, hogy lefutja a London Landmarks félmaratont, mélyen megindító tisztelgés Willow emléke előtt. A SUDC UK munkájának támogatásával személyes gyászát más családok számára jelenthet reménnyé. A JustGiving minden munkatársa csodálja az erejét és kitartását, és minden lépésénél szurkolni fogunk neki.”