Hihetetlenül erős antianyag csapódott az Antarktiszba

Habár az eset még 2016 decemberében történt, a jelenséget csak napjainkra sikerült véglegesen antianyag-becsapódással megmagyarázni – olvasható a Live Science tudósításában.

Az ütközés következtében kialakult az úgynevezett Glashow-rezonancia effektus, amely elméletben az jelenti, hogy sokkal több energia szabadult fel, mint amennyit bármelyik részecskegyorsítóval el lehetne érni. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Tudósok eddig úgy gondolták, hogy a Glashow-rezonancia kizárólag hipotetikus síkon létezhet, ám a 2016-os történéseknek köszönhetően mégiscsak bizonyítást nyerhetett a szubatomi fizika egyik alaptétele.

Az Antarktiszon található IceCube Neutrino Observatory megfigyelései alapján több mint négy évig tartott, amíg alátámasztották a jelenség eredetiségét és megállapították, hogy valóban a szóban forgó folyamat játszódott le.

Mindez az idő azonban semmiség ahhoz képest, amióta detektálni próbálták az effektust, ugyanis Stephen Glashow még 1960-ban jött elő teóriájával, ami gyökerestül megváltoztatta a kvantummechanika tudományát.

A Glashow-rezonancia fennállása esetén egy antineutrínó vagy akár egy neutrínó akkora erővel ütközik össze egy elektronnal, hogy létrejön a szubatomi szinten hatalmas méretű W-bozon. A találkozás nyomán 6,3 petalektronvolt keletkezik, ami annyi energiával ér fel, mintha 6,3 ezer szúnyog 1,6 km/h-ás sebességgel repkedne a levegőben.