A leglátványosabb drágulás Németországban figyelhető meg, ahol február közepe óta hétről hétre 5 eurócenttel nőtt a vágósertés ára, így a vágóhidak jelenleg jellemzően 1,65–1,70 eurót fizetnek kilogrammonként a félsertésért, miközben Belgiumban, Dániában és Spanyolországban ennél jóval alacsonyabb, 1,21–1,32 eurós árszintek jellemzők.

Ezzel párhuzamosan a kereslet is élénkült, ami a malacok árának növekedésében is megmutatkozik: Észak-Németországban például két hét alatt 5–6 euróval drágultak a 25 kilogrammos állatok, amelyek ára előbb átlépte az 50 eurós határt, majd már az 56 eurót is elérte.

Mi a helyzet Ausztriában

Ausztriában eközben gyakorlatilag általános malachiány alakult ki, ami tovább fűti az árakat, még akkor is, ha azok továbbra is elmaradnak az elmúlt három év szintjétől.

A vágóhidak ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a spanyolországi sertéspestis és az Európai Unión kívüli értékesítési lehetőségek beszűkülése miatt jelentős mennyiségű vágósertés marad az uniós piacon, így egyelőre nincs szó tényleges húshiányról.

A piaci szereplők egy része a húsvéti időszaktól várja a kereslet erősödését, azonban a készletek továbbra is magasak, ezért a kereskedelemben még nem történt áttörés.

Magyarországon is hasonló a helyzet

Magyarországon is hasonló tendencia rajzolódik ki: az AKI PÁIR adatai szerint két héttel korábban még átlagosan nettó 462 forintos kilogrammonkénti áron vásárolták fel az „S” kategóriájú élősertéseket, míg a 12. hétre már 525 forintos ár jelent meg a piacon, egyes felvásárlóknál pedig akár 500–530 forint közötti szintek is előfordulnak. Az áremelkedés a 9. héten indult el, és az ünnepek közeledtével egyre gyorsabb ütemet vett fel.

A jelenség hátterében több tényező áll: egyrészt a korábban alacsony gabonaárak miatt megérte hizlalni, ami növelte a keresletet a malacok iránt, másrészt a dráguló hízóalapanyag magával húzta a vágósertések árát is.

Ezt erősíti meg a Borotai Sertéshús Zrt. vezérigazgatója, Kiss György, aki úgy fogalmazott: „Nagyon mélyről indultak az árak, de meglepő gyorsasággal fordult a piac. A malacok iránti érdeklődést biztosan motiválta az, hogy olcsó volt a gabona, megérte hizlalni. A hízóalapanyag áremelkedése pedig magával húzta a vágósertések árát is.” – idézi az Agroinform.

A szakember szerint az ünnepekig további drágulás várható, akár 10 százalékos mértékben is, ami 550–600 forintos kilogrammonkénti árakat jelenthet, és ez már biztosíthatná a termelők költségeinek megtérülését.

Ugyanakkor a piacon több kockázat is látható: miközben a sertéstartók többsége 2025-ben még kedvező évet zárt, a húsipar jelentős része veszteséges maradt, és továbbra is értékesítési nehézségekkel küzd. A húsvéti időszak átmeneti lendületet adhat, azonban az akciós árak miatt nehéz visszaemelni a fogyasztói árakat, ami hosszabb távon ismét nyomást gyakorolhat a felvásárlási árakra.