A világjárvány első hónapjaiban, amikor az új koronavírus, a Sars-CoV-2 gyorsan terjedt, a legtöbben a covid-betegséget egyszerű légúti fertőzésnek gondolták, ám 2020 előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy a klasszikus tüneteken kívül más, kevésbé jellegzetes, ám annál veszélyesebb szimptómákat is előidézhet.

Körülbelül minden ötödik koronavírusos beteg számolt be bélproblémákról, köztük hányingerről, hasmenésről és gyomorfájdalomról, akkoriban azonban még nem volt teljesen világos, hogy ezek a gyomor-bélrendszeri tünetek a vírus közvetlen fertőzésének, vagy egyszerűen az általánosabb szisztémás gyulladás következményei lehettek-e.

Manapság már alaptézisnek számít, hogy a Sars-CoV-2 képes megfertőzni a bélsejteket, de az még nem világos, hogy a vírusrészecskék az akut fertőzés után mennyi ideig képesek fennmaradni az emésztőrendszer alsó traktusában.

Ezen tudományos kérdés megválaszolására a Stanford Egyetem kutatói egy átfogó kísérletet végeztek el: a vizsgálat során 113 enyhe és közepesen súlyos covid-beteget követtek nyomon.

A páciensek alig 50 százalékának székletében koronavírus-RNS nyomokat találtak a kezdeti diagnózist követő egy héten belül. Négy hónappal később a betegek 12,7 százalékának ürülékében még mindig fellelhetőek voltak a vírusfragmentumok, hét hónappal később pedig négy százalékuknál továbbra is kimutatható volt az örökítőanyag jelenléte.

Fontos megjegyezni, hogy az észlelt vírusrészecskék már nem fertőzőek. Az eredmények főként arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a koronavírus közvetlenül a bélben lévő sejteket is képes megfertőzni, így kezelések terén érdemes lehet koncentrálni az alternatív megoldásokra is, amelyek inkább az emésztőrendszert célozhatják meg.