A szívbetegségben élő, övsömör elleni oltást kapott pácienseknél közel felére csökkent a súlyos szív- és érrendszeri események aránya egy éven belül azokhoz képest, akik nem részesültek vakcinában, derül ki az Amerikai Kardiológiai Kollégium éves tudományos ülésén ismertetett kutatásból.

A vizsgálat több mint 246 ezer, érelmeszesedéssel diagnosztizált amerikai felnőtt adatait elemezte, amely betegség az artériák falában felhalmozódó plakkok miatt alakul ki, és a szív- és érrendszeri halálozás egyik vezető oka.

Az eredmények tovább erősítik azt a feltételezést, hogy az övsömör elleni vakcina nemcsak a fájdalmas kiütésekkel járó fertőzést előzi meg, hanem kedvező hatással lehet más kórképekre, így a szívbetegségre vagy akár a demenciára is.

Az oltás hatásai

„Ezt az oltást újra és újra kardioprotektív hatásúnak találták, mivel csökkenti a szívinfarktus, a stroke és a halálozás kockázatát” – mondta Robert Nguyen, a Kaliforniai Egyetem riverside-i kampuszának rezidens orvosa és a tanulmány vezető szerzője – írja a ScienceDaily.

Hozzátette, „a legmagasabb kockázatú csoportban, tehát a már meglévő szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél ezek a védőhatások még erőteljesebbek lehetnek, mint az általános népességben”.

50 év felett minden felnőtt számára ajánlják

Az amerikai járványügyi központ 50 év felett minden felnőtt számára ajánlja az övsömör elleni oltást, valamint fiatalabb, legyengült immunrendszerű embereknek is. A betegség a bárányhimlőt okozó vírus újbóli aktiválódásakor jelentkezik, gyakran évekkel az eredeti fertőzés után, és fájdalmas bőrkiütéssel, esetenként tartós idegfájdalommal jár. Korábbi kutatások rámutattak, hogy az övsömör fokozhatja a vérrögképződés kockázatát az agy és a szív közelében, ami növeli a szívinfarktus, a stroke és a vénás tromboembólia esélyét, így a fertőzés megelőzése közvetve ezeket a szövődményeket is visszaszoríthatja.

A kutatók a TriNetX nevű, amerikai egészségügyi adatokat tartalmazó nagyméretű adatbázist használták, és 2018 és 2025 között vizsgálták az 50 év feletti, érelmeszesedésben szenvedő betegek kimeneteleit. Az elemzésben 123 411 olyan személy szerepelt, aki legalább egy adag Shingrix vagy Zostavax oltást kapott, valamint ugyanennyi, oltásban nem részesült páciens, a két csoport demográfiai és egészségi jellemzői pedig hasonlóak voltak.

Az oltást követő időszak

A szakemberek az oltást követő egy hónap és egy év közötti időszakot értékelték, és minden vizsgált mutatóban alacsonyabb kockázatot találtak a beoltottaknál. A súlyos szív- és érrendszeri események előfordulása 46 százalékkal csökkent, az összes okból bekövetkező halálozás kockázata pedig 66 százalékkal mérséklődött, emellett a szívinfarktus esélye 32, a stroke-é 25, a szívelégtelenségé szintén 25 százalékkal volt alacsonyabb. Nguyen szerint ezek a csökkenések nagyságrendileg összemérhetők a dohányzás abbahagyásának kedvező hatásaival.

„A vakcinák az egyik legfontosabb eszközeink a betegségek megelőzésében” – fogalmazott a kutató, majd hozzátette, hogy „a dezinformáció korában sok beteg bizonytalan az oltásokkal kapcsolatban, ezek az eredmények azonban újabb érvet szolgáltatnak a vakcina felvétele mellett”.

A vizsgálat ugyanakkor csak az első év eseményeit követte nyomon, így a hosszabb távú hatások eltérhetnek, bár egy 2025-ben publikált tanulmány már 23 százalékos kockázatcsökkenést mutatott ki alapvetően egészséges felnőtteknél, és a kedvező hatás akár nyolc éven át fennmaradhatott.

A szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az oltást választók általában egészségtudatosabb életmódot folytathatnak, ami befolyásolhatja az eredményeket, ugyanakkor a nagy mintaszám és a statisztikai korrekciók erős összefüggést jeleznek az övsömör elleni vakcináció és a csökkent szívkockázat között.