A sorozat 2013. szeptember 29-én debütált az HBO-n, és 2014 novemberéig futott. Összesen egy évad és kilenc epizód készült belőle, majd a csatorna nem rendelte be a második évadot. A történet középpontjában Stuart Pritchard (Stephen Merchant) állt, egy esetlen brit webdizájner, aki Los Angelesben próbált szerelmet találni és bejutni a csillogó társasági életbe, de legtöbbször kínos helyzetekbe keveredett.

A sorozatot Stephen Merchant, Lee Eisenberg és Gene Stupnitsky alkotta meg, és a stílusát a „kínos humor” határozta meg, amelyet Merchant korábban Ricky Gervais oldalán az Extras és a Life’s Too Short című sorozatokban is sikerrel alkalmazott. A Hello Ladies azonban sajátos amerikai környezetbe helyezte ezt a humort, bemutatva, hogyan próbál egy kívülálló brit férfi boldogulni Los Angeles felszínes világában.

A kritikai fogadtatás vegyes volt. A Rotten Tomatoes értékelése szerint a sorozat 57%-os kritikai pontszámot kapott, a közönségértékelés pedig 64% körül alakult. A Metacritic 58 pontot adott a sorozatnak 100-ból, ami szintén közepes fogadtatásnak számít. A kritikusok egy része dicsérte Merchant egyedi humorát és a kínos szituációk hitelességét, mások viszont úgy vélték, hogy a sorozat túlzottan kellemetlen és nehezen élvezhető.

Többet érdemelt volna a sorozat

A nézői visszajelzések szintén megosztottak voltak. Egyes rajongók a Redditen és más fórumokon csalódottságukat fejezték ki a törlésmiatt, mondván, hogy a sorozat „őszinte és friss” volt, és nem esett bele a szokványos vígjátéki klisékbe. Mások viszont úgy gondolták, hogy Merchant stílusa túl rétegzett és nem tudott szélesebb közönséget megszólítani.

Bár a sorozatot nem folytatták, az HBO 2014-ben készített egy 90 perces különkiadást, a Hello Ladies: The Movie-t, ami lezárta Stuart történetét. Ebben a filmben a karakter végre közelebb került ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot, és a rajongók számára kielégítő befejezést nyújtott.

Összességében a Hello Ladies nem vált hosszú távon sikeressé, de fontos mérföldkő volt Stephen Merchant karrierjében, hiszen ez volt az első olyan sorozat, amiben főszereplőként és alkotóként is meghatározó szerepet játszott. Bár csak egy évadot kapott, a sorozat máig emlékezetes példája annak, hogyan lehet a kínos humort és a társadalmi szatírát ötvözni az amerikai álom illúziójával.