Ha az EU nem dob mentőövet, a hazai vállalkozások mintegy kétharmada csődközelbe kerülhet

A G7 mutatott rá, hogy a vállalatok nagy része jelenleg a tavalyi, vagy még annál is korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, magyarul eddig még nem tapasztalták az idei drasztikus áremelkedést. Most azonban eljött az az idő, amikor már senki sem tud árat rögzíteni, mivel minden díjat a tőzsdei jegyzésekhez kötnek.

Az élő szerződések lejárta után ez a legjobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd a vállalatok számára egyik pillanatról a másikra. Egy kereskedő egy példával is szolgált a portálnak: van olyan ügyfelük, aki még most 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, ám a jelenlegi felállás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie.

Azon cégek, melyek eddig kilowattóránként fixen 20-60 forintért vették a villamosenergiát és köbméterenként 60-200 forint között a földgázt, ezentúl egy folyamatosan változó, alsó hangon ötször-tízszer, vagy akár ennél is drágábban kapják majd meg ugyanezt, sőt, nagy valószínűséggel előre kell majd fizetniük.

A portál is kiemelte, hogy pontos számokat nehéz lenne mondani, a nyilatkozó szakértők és piaci szereplők nyilatkozatai alapján azonban becsléseik szerint alsó hangon a cégek felét, de inkább a 60-70 százalékát fogja érinteni a drágulás. Kizárólag azok maradhatnak ki ebből, akiknek még élő szerződésük van, vagy már tavasszal előre gondolkodtak és a bizonytalanság ellenére is leszerződtek 2023-ra.

A portál rámutatott, a várakozások szerint csupán két dolog hozhat némi enyhülést a cégek számára: az egyik, ha az EU-nak sikerül olyan intézkedéseket foganatosítania melyek leszorítják a tőzsdei jegyzéseket, mivel az ahhoz kötött vállalati rezsiköltségek alacsonyabbak lennének. A másik lehetőség pedig, hogy ha a korábbi komolyabb lekötésekkel rendelkező cégek elkezdenek bedőlni, úgy kínálat szabadul fel a piacon.