A rengés epicentruma a 16.54° északi szélesség, valamint a -59.49° nyugati hosszúság koordinátáinál volt, a tenger alatt, kevesebb mint 30 kilométeres mélységben, amit a szakértők „felszíni” rengésként osztályoznak. A Newsweek élő tudósítása szerint: „A rengés hétfőn reggel történt, és bár a magnitúdó jelentős, egyelőre nincs cunamiriadó, és nem érkezett jelentés komoly károkról.”

A 6,1–6,9-es magnitúdójú földrengések akár 100 kilométeres körzetben is pusztító hatásúak lehetnek, különösen olyan térségekben, ahol az infrastruktúra gyenge vagy elavult. Guadeloupe esetében a hatóságok gyorsan reagáltak, és megkezdték a lakosság tájékoztatását, valamint az esetleges károk felmérését. A rengés sekély mélysége miatt a felszíni hatások erőteljesebbek lehetnek, de szerencsére a térségben nem jelentettek súlyos sérüléseket vagy épületomlásokat.

A karibi térségben gyakoriak a szeizmikus események, ám a 6,8-as erősségű rengés már a komolyabb kategóriába tartozik. A helyi lakosok beszámolói szerint a földmozgás rövid ideig tartott, de intenzív volt, és több településen érezhetően megremegtek az épületek. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy figyeljék a hivatalos közleményeket, és szükség esetén készüljenek fel utórengésekre.

A kolumbiai földtani intézet adatai alapján a rengés nem váltott ki cunamiveszélyt, mivel a tenger alatti mozgás nem járt olyan függőleges elmozdulással, amely hullámokat generálhatott volna. A térség meteorológiai és geológiai szolgálatai továbbra is figyelemmel kísérik az eseményeket, és szükség esetén frissítik a lakossági riasztásokat.

A Guadeloupe partjainál történt földrengés emlékeztet arra, hogy a Karib-térség szeizmikusan aktív zóna, ahol a lakosság és az infrastruktúra felkészültsége kulcsfontosságú a jövőbeni események kezelésében.