Hat ajánlott kritériumot sorolt fel a WHO azoknak az országoknak, akik enyhíteni akarnak a korlátozásokon
Számos országban úgy érzik, hogy túl van a tetőpontján az új koronavírus-járvány, ezért enyhítenék a kijárási korlátozásra és a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedéseket.
Annak érdekében, hogy a lazítások ne fulladjanak egészségügyi katasztrófába, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy hat feltételből álló iránymutatást adott ki, amiket érdemes teljesíteni ahhoz, hogy biztonsággal elindulhasson az enyhítési folyamat.
A hat kritérium alapvetően hat tanulság, amit Kína és Dél-Korea válságkezeléséből vontak le, vagyis, hogy hogyan kell sikeresen enyhíteni a karantént és a korlátozásokat, valamint mit kell ahhoz figyelembe venni, hogy elkerüljék a járvány második nagy hullámát.
Először is, a járvány terjedését az adott országnak az irányítása alá kell vonni, fogalmazhatunk úgy is, hogy kellően lapítani kell a járvány görbéjét, mint ahogyan azt Dél-Koreában láttuk. A fennmaradó potenciális esetekre az egészségügyi ellátórendszernek megfelelő kapacitással kell rendelkeznie, hogy felismerje, letesztelje, izolálja és kezelje ezeket az eseteket, valamint felkutassa az adott fertőzöttel kapcsolatban lévő összes személyt.
Különösen nagy figyelmet kell fordítani az olyan helyekre, ahol egyrészt magasabb kockázata van a vírus felbukkanásának, másrészt a járvány nagyobb veszélyt jelent a terület érintettjeire, ilyen helyek például az egészségügyi intézmények, valamint a gondozó otthonok, idősek otthonai.
A negyedik ajánlott kritérium, hogy preventív óvintézkedéseket tegyenek azokon a helyeken, ahova az ember szükségszerűen megy, mint például az iskolák, munkahelyek, hogy csökkentsék a járvány felerősödésének veszélyét. Fontos ajánlás továbbá, hogy amennyiben egy ország újra engedélyezi a beutazást, akkor az ehhez kapcsolódó kockázatok menedzselésére kellően fel legyenek készülve.
Végezetül pedig minden ország felelősségének tartják, hogy a saját közösségeikben megfelelő oktatást, bíztatást és segítséget biztosítsanak az embereknek, hogy hamarabb sikerüljön átállniuk az élet egy új formájára, amit ez a kényszerhelyzet hozott.
Alapvetően a felsorolt kritériumok csak ajánlások, vagyis nem kötelezi egyik nemzetet sem a betartásukra, ugyanakkor ad egy szempontrendszert, ami könnyítheti a döntéshozatal menetét, de a végső döntés minden esetben az adott ország kezében van.
