Háromszorosára emelte a Magyar Nemzeti Bank az ország aranytartalékát
Háromszorosára emelte a MNB az ország aranytartalékait a nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva.
Fotó: Pixabay
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljainak szem előtt tartásával 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte az aranytartalékokat.
Ezzel a döntéssel a 2018-ban megkezdett, az aranytartalékok megtízszerezéséről kitűzött célokat folytatta az MNB – olvasható a Nemzeti Bank sajtóközleményében.
Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. Az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).
A közlemény szerint a döntésben nagy szerepet játszott a koronavírus-járvány alatt kibontakozó új kockázatok kezelése is – az államadósságok megugrása és az inflációtól való félelem tovább erősíti az arany nemzetstratégiai jelentőségét.
Az MNB 1924-es alapítása óta rendelkezik egyébként aranytartalékkal, ennek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén a legendás “Aranyvonaton” 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a bank az Ausztriában található Spital am Pyhrn-be. Ez a háború lezárásával visszakerült Magyarországra, és a magyar gazdaság fedezeteként támogatta a stabilizációs törekvéseket és a pénzügyi konszolidációt az idén 75 éves jubileumát ünneplő forint bevezetésekor.
