Az egészségügyi hatóságok gyors reagálással próbálják megfékezni a terjedést, de a helyzet komolyságát mutatja, hogy a vírus a WHO szerint „járványügyi potenciállal” rendelkezik, és sem vakcina, sem célzott kezelés nem létezik ellene.

A denevérekről terjedő kórokozó három új fertőzést okozott a héten: egy orvost, egy ápolót és egy egészségügyi dolgozót diagnosztizáltak a betegséggel. Korábban két ápoló – egy férfi és egy nő – tesztje lett pozitív, mindketten a Barasat városában működő Narayana Multispeciality Hospital munkatársai voltak.

A helyi egészségügyi minisztérium vezetője, Narayan Swaroop Nigam elmondta, hogy a két ápoló szilveszter és január 2. között magas lázat és légzési nehézségeket tapasztalt. A nővér állapota különösen súlyos: kómában van, és feltételezések szerint akkor fertőződött meg, amikor egy súlyos légúti tünetekkel küzdő beteget kezelt – a páciens még a tesztelés előtt meghalt.A hatóságok eddig 180 embert teszteltek, és 20 magas kockázatú kontaktot karanténba helyeztek.

Miért különösen veszélyes a Nipah-vírus?

A Nipah állatról emberre és emberről emberre is terjedhet. Természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, amik Indiában városokban és vidéken egyaránt gyakoriak. A vírus emberben tünetmentes fertőzéstől az akut légzőszervi megbetegedésig többféle formában jelentkezhet. A tünetek között szerepel:

• láz
• fejfájás
• izomfájdalom
• hányás
• torokfájás

Súlyos esetben agyi gyulladás alakul ki, ami 24-48 órán belül kómához vezethet. A halálozási arány 40–75% között mozog. A WHO azért sorolja a „priority pathogen” kategóriába, mert – idézve a szervezet indoklását – „járványt kiváltó potenciállal rendelkezik”, és sürgős kutatás-fejlesztést igényel, beleértve az állati és humán vakcinák fejlesztését is – számolt be róla a Metro.

Kell-e tartanunk tőle?

A zoonózisok – vagyis az állatról emberre terjedő betegségek – a Covid–19 és a SARS után különösen nagy figyelmet kapnak. A szakértők szerint az emberi tevékenység, az élőhelyek pusztítása és a vadállatokkal való érintkezés növeli az ilyen vírusok felbukkanásának esélyét.

Indiában az elmúlt húsz évben szinte minden évben előfordultak Nipah-esetek, különösen Kerala államban, ahol 2018 óta több tucat haláleset köthető a vírushoz. A kórokozót először 1999-ben azonosították Szingapúrban és Malajziában, sertéstenyésztők körében, majd később Indiában és Bangladesben is többször felbukkant.

A fertőzés leggyakoribb forrása a denevérek által megfertőzött állatok vagy élelmiszerek fogyasztása. Rajeev Jayadevan, az Indiai Orvosszövetség kochini korábbi elnöke szerint az emberi fertőzés ritka, de a kockázat csökkenthető, ha kerüljük a sertésekkel és denevérekkel való érintkezést, valamint nem fogyasztunk nyers datolyapálma-nedvet, amely szennyeződhetett.