Hadiállapot Dél-Koreában: meghátrált az ország elnöke, súlyos bűncselekménnyel vádolhatják
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök visszavonulót fújt a hadiállapot bevezetését követően, miután a parlamentben egyhangú döntés született a megszüntetésről.
Fotó: Tüntetõktõl védenek katonai jármûvet rendõrök a parlament szöuli épülete elõtt 2024. december 4-én hajnalban, miután az elõzõ nap Jun Szukjol dél-koreai elnök szükségállapotot hirdetett.
MTI/EPA
Nagy port kavart Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök döntése, aki kedden hadiállapot rendelt el. Hirtelen mindenki erről kezdett el beszélni a nemzetközi sajtóban, majd az USA kormánya is reagált, akik Dél-Korea szövetségesei.
A helyzet egyre súlyosabbá vált, ugyanakkor a hadiállapot mindössze pár órán át tartott, miután az elnök kénytelen volt visszavonulót fújni a parlament egyhangú döntését követően a hadiállapot megszüntetéséről. Tüntetők ezrei vonultak az utcára, amivel a letartóztatásukat kockáztatták, akárcsak a törvényhozók a parlamentben.
Még Dél-Korea legközelebbi szövetségeseit is váratlanul érte a hadiállapot bevezetése, amire 1980 óta nem volt példa. Az USA hadserege például csaknem 30 000 katonát állomásoztat az országban, hogy megvédjék a dél-koreai népet az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Koreától. Joe Biden kormánya eleinte aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt, majd megkönnyebbültek, amikor megtudták, vége a dél-koreai hadiállapotnak.
Bajba kerülhet a dél-koreai elnök
A 2022-ben megválasztott dél-koreai elnök, aki egykor sztárügyész volt, a hadiállapot bevezetésével a politikai karrierjét is veszélybe sodorta. Miután a képviselők megszavazták a hadiállapot eltörlését, Yoon nem tehetett mást, minthogy meghátrál. A hajnali órákban tett erről bejelentést azt követően, hogy az Országgyűlés követelte a szükségállapot feloldását, majd visszahívták a hadsereget.
Elfogadjuk az Országgyűlés kérését, és a kormányülésen keresztül feloldjuk a hadiállapotot.” – idézte a CNA az elnököt. Több politikus is azon a véleményen van, hogy a gyors visszavonás még nem fogja felmenteni Yoont a felelősség alól.
A dél-koreai elnököt súlyos bűncselekménnyel vádolják, miután úgy rendelhette el a hadiállapot bevezetését, hogy az nem volt jogos. 190 képviselő úgy jutott be szerda hajnalban a közgyűlésbe, hogy a letartóztatásukat kockáztatták. Végül megtartották a szavazást, melynek végén egyhangú döntés született.
Az alkotmányban foglaltak szerint a hadiállapotot akkor kell feloldani, ha a parlament többsége ezt követeli, ami most megtörtént. Yoon azzal védekezett, hogy számos indokot sorolt fel a hadiállapot igazolására, mely több mint 40 éve az első volt Koreában.
