Ha azt gondolod, hogy a koronavírus-járvány véget ér a nyári szünetre, akkor sajnos tévedsz
Már hetek óta tartanak a precedens nélküli korlátozó intézkedések világszerte, amelyek enyhítését Európa már kilátásba helyezte. New York, ami a világ egyik legnagyobb járványgóca volt hosszú ideig talán túl van a nehezén, de ez még csak a kezdet, még hosszú út áll előttünk, hogy visszatérjen az élet a normál kerékvágásba.
Kezdjük azzal a problémával, hogy a súlyos járványgócokban is megvan a reális esélye egy második hullámnak. Ezt a jelenséget már Japánnál és Szingapúrnál is megfigyelhettük, akik kivívták a világ elismerését a kezdeti járványkezelésükkel, ám azóta ismét megugrott a súlyos esetek száma e két országban, mivel túl hamar lazítottak.
Ennek mentén megkérdőjelezhető, hogy számos amerikai államban megkezdik a korlátozások enyhítését, ugyanis még az első hullámon sincsenek túl, csupán a terjedést sikerült lassítaniuk. Anélkül lazítani, hogy rendelkezésre állna a tömegteszteléshez szükséges infrastruktúra, és egy olyan platform, amin a terjedést lehet nyomon követni, katasztrófába torkollhat.
Számos tudományos bizonyíték alátámasztja, hogy a kijárási korlátozások és a társadalmi távolságtartás effektíven működik a járvány féken tartásában. Ha az utóbbit nem vesszük komolyan az újranyitást követően, akkor berobbanhat a vírus, és minden bizonnyal túlterheli a legtöbb egészségügyi ellátórendszert, melynek egyenes következménye számos emberélet elvesztése.
A járvány feletti irányítás átvételére az lenne az ideális megoldás, ha úgy hajtanák végre a társadalom újraindítását, hogy közben szigorú társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések vannak érvényben, valamint egy olyan széleskörű tesztelési rendszer, ami képes felismerni időben a fertőzés meglétét.
Amit megtanulhattunk a karantén alatt: a korlátozások bevezetése működik, csak rendkívül lassan, hiszen 2-3 hétbe tellett, mire Európában először láthattuk ennek a pozitív hozományát. Láthattuk viszont azt is, hogy ahol nem cselekednek elég gyorsan, ott ugrásszerűen növekedhet a fertőzések száma, mint például Olaszországban, ahol volt olyan nap, hogy napi 6500 új esetet regisztráltak.
Egyre szélesebb körben terjed az a remény, mely szerint nyáron, amikor felmelegszik az idő, a vírus is eltűnik, Szingapúr példáján keresztül azonban láthatjuk, hogy 30 fok feletti hőmérsékletekben is zavartalanul tud terjedni, vagy erre nem feltétlenül érdemes építeni.
Annak ugyanakkor megvan a reális lehetősége, hogy a jó idő lassítani fogja a vírus terjedését, ám ennek mértéke jelenleg még megjósolhatatlan. Leegyszerűsítve, nem reális várakozás, hogy a nyár beköszöntével a koronavírus egyszer csak megszűnik létezni. Akár még ősszel és télen is jelen lehet, mint ahogyan arra számos tudós is figyelmeztetett.
Jelen állás szerint még a védőoltásokban sem bízhatunk, hiszen a legrealisztikusabb számítások szerint is 12-18 hónap, mire kifejleszthetik a legnagyobb hatékonysággal működő ellenszert a koroinavírus ellen. Számos kísérlet, és néhány áttörés is történt már tudósok részéről, ám az orvosi közösségen belül elfogadott nézet, hogy időre van még szükség a hatékony gyógymód kifejlesztésére.
Az utóbbi hónapokban eluralkodott helyzet valamennyiünk számára kényelmetlen, nehéz egész nap az otthoni négy fal fogságában ép ésszel átvészelni, ám úgy tűnik, május 4-től jöhetnek az enyhítések, noha ennek pontos menete egyelőre még nem ismert.
