Gyorshajtás: drasztikusan szigorítaná az autósok bírságolását egy rendőrségi szakértő
Szerinte egyértelműen újra kell gondolni a sebesség-ellenőrzés módszertanát Magyarországon és növelni kell a hatékonyságát, erre pedig konkrét javaslatai is vannak.
Fotó: Unsplash
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az abszolút gyorshajtás mindössze egy százalékban felelős a közlekedési balesetekért, és átlagosan három százalékban felelős a halálos balesetekért. Mészáros Gábor adjunktus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendőr alezredes oktatója azonban úgy véli, a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál.
Kutatásai eredményeként egy 272 oldalas doktori disszertáció született, amely által arra derült fény, hogy valójában a halálos közúti balesetekben 30 százalék körüli mértékben van jelen az abszolút sebességtúllépés, csak a rendőrségi statisztikai adatszolgáltatásban ez másként szerepel. Vizsgálatai szerint a 2014-ben bekövetkezett 573 halálos közúti közlekedési balesetben a szakértők 191 esetben összesen 201 jármű részéről igazoltak abszolút sebességtúllépést – írja az Infostart a vezess.hu nyomán.
2015-ben pedig 585 halálos közlekedési balesetben a szakértők 205-nél állapítottak meg sebességtúllépést, ezekben 226 járműnél állapítottak meg abszolút sebességtúllépést. A doktori disszertáció ezzel kimutatja, hogy „a KSH által megjelenített átlagos 3 százalékhoz képest a valóságban a halálos közúti közlekedési baleseteket közel 20 százalékban az abszolút sebességtúllépés okozta” ebben a két évben – hangsúlyozzák.
Túlzott engedékenység
Az alezredes szerint egyértelműen újra kell gondolni a sebesség-ellenőrzés módszertanát Magyarországon és növelni kell a hatékonyságát, erre pedig konkrét javaslatai is vannak. Az egyik, hogy a megállítás nélküli, objektív felelősség hatálya alá tartozó sebességmérések mellett gyakrabban kell élni a megállításos ellenőrzésekkel, a másik pedig, hogy fel kell tárni az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a járművezető kilétét.
Így ki lehet szűrni a többi közlekedő számára veszélyt jelentő embereket, s ezzel párhuzamosan növelni kell az előéleti pontrendszer hatékonyságát is. Mészáros Gábor szerint rendkívül engedékeny a traffipaxok jelenlegi tűréshatára Magyarországon, és az ehhez kapcsolt büntetési tételek is, míg ő már azokat is büntetné, akik 5 km/órával lépik túl az adott útszakaszon megengedett sebességhatárt. Ennek oka, hogy a kutatás adatai alapján a gyorshajtók a bírságot még éppen elkerülő sebességgel közlekednek (+15 km/óra), nem pedig a szabályok szerint.
Mindemellett a pénzbírságot is drasztikusan megemelné: 100 ezer forint lenne a büntetés 10 km/órás sebességtúllépés felett, aztán duplázódna. 20 km/óra feletti sebességtúllépésért már 200 ezer forintos bírságot adna az autósnak, 30 km/órásért pedig 400 ezer forintosat. 50 km/óra feletti sebességtúllépés esetén már bűncselekmény lehetne a gyorshajtás.
