Egy gyermek 78 ezer éves sírja Afrika legrégebbi ismert emberi temetkezési helye
Afrika legrégebbi ismert sírja egy hároméves gyermeké, aki körülbelül 78 ezer évvel ezelőtt halt meg. A lelet azt vizsgálja, hogyan bántak akkoriban a térségben élő emberek a halottaikkal.
A régészek 2017-ben fedezték fel a csontköteg tetejét a kenyai Panga ya Saidi barlangban. A maradványok rendkívül törékenyek voltak, ám a csontokat körülvevő üledéktömböt épségben kiemelték, és elküldték a spanyolországi emberi evolúcióval foglalkozó Nemzeti Kutatóközpontba (CENIEH), ahol aprólékos törvényszéki vizsgálatot végeztek a leleteken.
„Csak egy évvel később tudtuk meg, hogy valójában mi is történt odabent” – mondta María Martinón-Torres a CENIEH-től. „Váratlanul kiderült, hogy abban az üledéktömbben egy gyermek holtteste volt”.
A kutatók Mtoto-nak nevezték el a gyermeket, ami szuahéli nyelven „gyermeket” jelent, és becslések szerint körülbelül 78 300 évvel ezelőtt élt, így ez a legrégebbi szándékos temetés, amelyet Afrikában találtak. „Ez egy gyermek volt, és valaki búcsút vett tőle” – mondta Martinón-Torres.
A maradványokat körülvevő üledék elemzése kimutatta, hogy a gyermeket egy szándékosan kiásott gödörbe helyezték, és a barlang padlójáról származó üledékkel fedték be. Az oldalára fektették, lábát a mellkasához húzva. Ahogy a test bomlott, Mtoto csontjainak többsége néhány kulcsfontosságú csont kivételével a helyén maradt.
A kulcscsont és a két felső borda a lepelbe szorosan bekötött testre jellemző módon elmozdult. Mtoto feje pedig egy olyan holttest jellegzetes dőlését mutatta, amelynek fejét egy párnára helyezték. Ez szándékos temetésre utal, amit gyakran nehéz bizonyítani a régészeti maradványok alapján.
„A megmaradt kis csontdarabkákból az általunk végzett munka lehetővé tette számunkra, hogy rekonstruáljuk a test gödörbe helyezésének pillanatát övező emberi viselkedést. A szerzők fantasztikus munkát végeztek annak bizonyításában, hogy ez egy szándékos temetés”
– mondta Francesco d’Errico, a franciaországi Bordeaux-i Egyetem munkatársa.
Magasabbra tették a lécet, és véleményem szerint megszabták a mércét arra vonatkozóan, hogy tudományos szempontból mit kell tenni a szándékos temetés bizonyítására” – mondta Eleanor Scerri, a németországi Max Planck Embertörténeti Tudományos Intézet munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.
Az ősi emberi maradványok felfedezése Afrikában önmagában is nagy hír. „Afrikában mindenhol ritkák az emberi fosszíliák. Hatalmas időbeli és térbeli hiányosságok vannak, ezért ez a felfedezés rendkívül fontos” – mondta Scerri. Mtoto eltemetésére a középső kőkorszakban került sor, amely nagyjából 300 ezer és 30 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a modern emberi innovációk egész sora alakult ki Afrikában.
Ebből az időszakból nem találtak eltemetett felnőtteket, bár a dél-afrikai Border-barlangban egy csecsemő eltemetésének maradványai körülbelül 74 ezer évvel ezelőttről származnak, és az egyiptomi Taramsa Hillben talált, körülbelül 9 éves gyermek temetésének maradványai is körülbelül 69 ezer évvel ezelőttről származhatnak.
„Nagyon érdekesnek találom, hogy két vagy három gyermek temetésére is van nyom Afrikában, amelyek nagyjából ugyanabból az időszakból származnak. Mtoto temetése kivételesen korai példája a halottakkal való nagyon ritka bánásmódnak, amely a modern világban talán mindennapos, de fajunk korai őstörténete során ritka, kivételes és valószínűleg furcsa haláleseteket jelzett”
– mondta Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa.
A temetkezések hiánya azt mutatja, hogy a modern emberek halotti szokásai Afrikában eltértek a neandervölgyiek és az eurázsiai modern emberek halotti szokásaitól, akik körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt már általában eltemették halottaikat. „Ez eléggé paradoxon” – mondta d’Errico. „Afrikában, ahol a szimbolikus viselkedés gyöngyök és absztrakt vésetek formájában eredeztethető, ezek a modern emberek meglehetősen sokáig vártak az elsődleges temetkezésekkel.”