Gyengébb minőségű áruval és kisebb csomagolással tartják az árszintet a hazai kereskedők?
A hazai és nyugat-európai élelmiszerek árainak és minőségének jelentős eltéréseit gyakran a vásárlóerőhöz való alkalmazkodás indokolja.
Berezvai Zombor, a Corvinus Egyetem szakértője szerint a magyar élelmiszeripar viszonylagos termelékenységi lemaradása a régiós versenytársakhoz képest magasabb termelési költségeket eredményez, emellett a kedvezőtlenebb hazai kamatkörnyezet, az Európai Unió átlagát meghaladó áfaszint és a forint euróval szembeni ingadozása is az árakat felfelé hajtó tényezőkként hatnak.
Ennek ellenére az Eurostat friss adatai azt mutatják, hogy a magyarországi élelmiszerek és üdítőitalok átlagára nemhogy nem magasabb, de még mindig 10%-kal az uniós középérték alatt van. A paradox helyzetet a keresletoldali tényezők magyarázzák, a gyártók ugyanis a magas költségek ellenére is kénytelenek a vásárlók fizetőképességéhez igazítani árazásukat, ami gyakran a termékminőség vagy a kiszerelési méretek csökkentését vonja maga után, írja a Vg.hu.
„Szerintem előbbi az oka annak, hogy sokszor a kelet-közép-európai – és így a hazai – termékek minősége rosszabb a Nyugat-Európában tapasztaltaknál, illetve sokszor kisebb és egyre kisebb a csomagméret” – fogalmazott Berezvai Zombor, a Corvinus Egyetem szakértője.