Forradalmi áttörést jelentett be a Bristoli Egyetem és a Brit Atomenergia Hatóság (UKAEA) közös kutatócsoportja az energiatárolás területén, ugyanis a szakembereknek sikerült kifejleszteniük a világ első szén-14 gyémántakkumulátorát, amely akár évezredeken át is képes energiát szolgáltatni különböző eszközök számára.

Az innovatív energiaforrás működési elve a szén-14 izotóp radioaktív bomlásán alapul, amelynek felezési ideje 5700 év. A napelemeknél alkalmazott technológiához hasonlóan a gyémántakkumulátor a gyémántszerkezetből kilépő nagy sebességű elektronokat fogja be, azonban a fényenergia helyett közvetlenül a radioaktív bomlás energiáját alakítja át elektromos árammá.

Sarah Clark, az UKAEA trícium üzemanyagciklus igazgatója elmondta, hogy a gyémántakkumulátorok biztonságos és fenntartható módon biztosítanak folyamatos, mikrowatt tartományú energiaellátást. A technológia lényege egy szintetikus gyémánt, amely biztonságosan magába zárja a szén-14 izotópot.

A fejlesztés részben az UKAEA fúziós energia kutatásainak eredménye. A Bristoli Egyetem tudósai és az Atomenergia Hatóság mérnökei közösen hoztak létre egy speciális plazma leválasztó berendezést a gyémánt növesztéséhez.

Az új technológia számos területen forradalmasíthatja az energiaellátást. Az orvostudományban például hallókészülékek, pacemakerek vagy implantátumok működtetésére is használható, jelentősen csökkentve a betegek terheit a gyakori elemcsere kiküszöbölésével. Emellett különösen ígéretes lehet az űrkutatásban és más extrém körülmények között, ahol évtizedeken át biztosíthatja műholdak és űreszközök energiaellátását, ezáltal csökkentve a költségeket és növelve az eszközök élettartamát.