Gulyás Gergely szerint a baloldal azon dolgozik, hogy Magyarország ne jusson uniós forrásokhoz

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra is kitért, hogy a kormány két másik programot – egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet – is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött, a következő hetekben fogja kialakítani ezeknek a keretrendszerét.

A gyármentő programban nagy energiaintenzív iparvállalatoknak, gyáraknak az energiahatékonysági beruházásait fogják támogatni. Itt már nincsen működési költségtámogatás, csak beruházási támogatás, azaz ha saját pénzből vagy hitelből egy cég meg akarja ezt valósítani, akkor ebben segítenek – részletezte. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az új munkahelyvédelmi akcióterv elindítását a miniszter azzal indokolta: azt látják, hogy a következő hónapokban néhány szektorban, ahol az energiaintenzitás különösen magas, az energiaárak elszabadulása miatt a vállalatok olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek, a munkaerő csökkentésével válaszolhatnak rá. Leszögezte: a munkahelyeket meg kell őrizni, ezért nagyon fontosnak tartja a kormány az akcióterv elindítását.

Mintegy tízezer potenciális érintettje lehet a kkv-kat érintő programnak. Mivel ezen cégeknek egyéb likviditási problémáik is adódhatnak, például a magasabb bérek kigazdálkodása miatt, a programot három hónap után értékelni fogja a kormány és dönt az esetleges folytatásáról – mondta  Nagy Márton.

NE HAGYD KI

Belpolitika

Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Közölte: 116 energiaintenzív szektort azonosítottak, és a kkv-knak szánt programmal ezeket célozzák meg, mert azt nem tartják hatékonynak, hogy mindenki nyakló nélkül kapjon pénzt. Az a lényeg, hogy a kkv-k az energiaválság után is életképesek és versenyképesek maradjanak, és megvédjék a munkahelyeket – mondta.

A gazdaságfejlesztési miniszter kérdésre válaszolva közölte: a kormányülésen ő is támogatta az ársapkák fenntartását, ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy ezek nem normál piaci beavatkozások. Szerinte ugyanakkor jelenleg nem is normális piaci körülmények vannak, hiszen egy szankcióval terhelt energiaválságban vagyunk, az infláció emelkedik, a családok terhei növekednek. Jelezte: jelenleg az inflációban nem látják a fordulópontot, a jegybank előrejelzése szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció és csak 2023-ban várható a csökkenése.

Ilyen helyzetben, nézve a telet is, azt kell mondanom, nem indokolt az ársapkáknak a kivezetése – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek az intézkedések nem maradnak itt örökre, előbb-utóbb ki kell vezetni őket.

Megerősítette: az ársapkákat december 31-ig hosszabbították meg, a kamatstop pedig jövő év június végéig tart, hiszen félévente kerül meghosszabbításra. Minden fával fűtő háztartás 10 köbméternyi fát vásárolhat a télre hatósági áron, a részletekről az agrárminiszter ad tájékoztatást vasárnap – számolt be Gulyás Gergely.

Úgy értékelt: az Európai Parlament által a héten meghozott Magyarországot elítélő döntés a magyar baloldal kísérlete arra, hogy az ország ne jusson uniós forrásokhoz. A több mint 5 millió forintot kereső képviselőik azon dolgoznak a nemzetközi szövetségeseikkel, hogyan akadályozhatják meg, hogy a magyar tanárok, a magyar egészségügy és a magyar gazdaság hozzájuthasson azokhoz a pénzekhez, amelyek járnak Magyarországnak, „ami a miénk” – fogalmazott a miniszter.

A pénzek folyósításával kapcsolatban azt mondta: az Európai Bizottságnak minden felvetésével kapcsolatban kompromisszum született. Kijelentette: ha Magyarország a vállalásait teljesíti, a kondícionalitási eljárás megszűnik. Ez a kormány és minden állampolgár érdeke – szögezte le. A bizottság valóban leírja a szankcióit a nem teljesítés esetére, de azt is hozzáteszi, hogy ha a vállalások teljesülnek, az a bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Erre lehet számítani, a kormány teljes nyugalommal várja a vasárnapi döntést – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely az Oroszország elleni szankciókról szólva közölte: senki sem vitatja, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett Ukrajna megtámadásával, a szankciók azonban mégis Oroszországnak hoztak rendkívüli hasznot az energiaárak emelkedése miatt, míg Európát elszegényítette. Minden európai kormány azzal küzd, hogyan tudja életben tartani az energiaintenzív vállalkozásokat – tette hozzá.

Szerinte az EU eltért attól, amiben a Versailles-i állam és kormányfői csúcson még egyetértés volt, miszerint a diverzifikációra az igen, de energetikai szankciókra a nem a helyes válasz. A szankciókkal az EU hihetetlen sok pénzt adott Oroszországnak, és tönkretette, vagy legalábbis rendkívüli nehézséget okoz az európai gazdaságnak – tette hozzá.

Nagy Márton úgy értékelt: az Egyesült Államok az egyik legnagyobb nyertese a kialakult helyzetnek és a szankcióknak. Jelezte: a gáz az Egyesült Államokban hatodannyiba kerül, mint az Európai Unióban, illetve Ázsiában, az amerikai cégek energiaköltségei lényegében ugyanott vannak, mint egy vagy két éve. A józan ész átmeneti győzelmét jelenti Gulyás Gergely szerint az, hogy a bizottság végül nem tesz javaslatot a gázársapka bevezetésére. Az ugyanis hiányt eredményezett volna, és tönkre tenné a lakások fűtését és az európai gazdaságot. A gázársapka ráadásul szankciós intézkedés – folytatta -, így az egyhangú döntést igényel. Ha kisebb fennakadásokat is okoz a benzinárstop, mindenki tudott tankolni, így az intézkedés fenntartható, köszönhetően a Mol működésének – válaszolta a miniszter arra a felvetésre, nem okoz-e üzemanyaghiányt az intézkedés fenntartása. Hozzátette: a kormány azt tartja a jobb megoldásnak, ha 480 forintos a benzin literenkénti ára.

(MTI)