Gulyás Gergely elmondta, mitől lesz erősebb Magyarország
A kereszténység továbbra is nagyon fontos szerepet játszik a kormány életében, ennek előnyeit hangsúlyozta most Gulyás Gergely miniszter.
Fotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című kötetének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács társalgójában 2022. szeptember 16-án.
MTI/Balogh Zoltán Magyarország annál erősebb lesz, minél erősebbek lesznek a közösségei és minél több közössége lesz keresztény – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, az evangélikus egyház szakkollégiumának átadásán.
Gulyás Gergely a Lágymányoson felépült Luther Otthon átadásán arról beszélt: az országnak olyan keresztény közösségekre van szüksége, amelyek tagjai életük példájával is bizonyítják, hogy a 21. században a kereszténység nem vált idejétmúlttá. Sőt – tette hozzá -, egy olyan világban, ahol a „lehetőségek tárháza áll előttünk”, de a morális eligazodási pontokat nehezebb megtalálni, mint korábban, nagyobb szükség van az egyházra mint valaha.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kollégium dákjai megtalálják ezeket az eligazodási pontokat, és egész életükre kiható közösségeket építenek. Gulyás Gergely meglátása szerint az új szakkollégium lehetőséget ad a szakmai együttműködésre, a mélyebb párbeszédre, és hosszú távon komoly bázisa lehet az evangélikus egyháznak.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke kiemelte: a szakkollégium, amely korábban a Vizafogó utcában, egy volt munkásőrlaktanyában működött, különböző egyetemekre járó világiaknak és lelkészeknek egyaránt otthont ad, hiszen az egyházban is szükség van nemcsak a lelkészekre, hanem a hitük iránt elkötelezett világi keresztényekre is.
Felidézte: az eredetileg 1908-ban, az Üllői úton létrehozott, a kommunista hatalom által bezáratott Luther Otthont azért alapította az egyház, hogy „csekély díjazás ellenben” a fővárosba kerülő és itt főiskolai, egyetemi tanulmányaikat végző fiatalok otthona legyen. A kollégium nemcsak étkezést, hanem közösséget is adott a kollégiumba felvehető „jó erkölcsű, szorgalmas ifjaknak” – tette hozzá.
Rámutatott: a Vizafogó utcai és az Üllői úti otthont megelőzően a 16. században is létezett már egy Luther-otthon: Luther Márton wittembergi otthona, ahol Luther és felesége sok diákot befogadott, köztük a Magyarországról érkező Szilveszter Jánost és Dévai Bíró Mátyást is. „Luther Márton e családias, az igére figyelő, az egyetemi és az egyházi élet összhangját megvalósító közössége példa az új Luther Otthonnak is” – fogalmazott az evangélikus püspök.
Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője arról beszélt, a következő évtizedek legfontosabb kihívása, hogy az egyház hidat tudjon teremteni a modern világ iránt elkötelezett fiatalok és a hagyomány között.
Úgy fogalmazott: „mindent meg kell tennünk azért, hogy a fiatalság megérezze, a kereszténység nem a múltból itt maradt, áporodott jelenség, hanem része modern világnak”. Ehhez sokat kell tennie az egyháznak, a lelkészeknek, kellenek közös alkalmak, és kellenek olyan terek, mint a most átadott kollégium – mondta Prőhle Gergely. A sajtóanyag szerint a 120 férőhelyes felsőoktatási kollégium építését a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatta. Az épületet Benczúr László Ybl-díjas építész tervei alapján a Confector Kft. kivitelezte.
(MTI)
