Kiderült, eddig hányszor riasztották a magyar Gripeneket orosz gépek miatt
A hivatalos tájékoztatásból az is kiderült, hogy a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek.
Fotó: JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép a 27. Börgöndi Légiparádén Székesfehérvár közelében 2022. szeptember 11-én.
MTI/Bodnár BoglárkaMár hatszor riasztották azonosítatlan orosz gépek miatt a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében a balti országok légterét felügyelő magyar Gripeneket az elmúlt két hónapban – közölte a magyar gépeknek otthont adó, a litvániai Siauliában található légibázison tartott tájékoztatóján a BAC magyar parancsnoka.
Ványik Attila elmondta, a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek. A BAP, amelyeknek keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látja el feladatát – tette hozzá az alezredes.
Emlékeztetett arra, hogy a mostani a BAP hatvanadik váltása, és a Magyar Légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban. A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.
Ványik Attila közlése szerint az eddigi riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeztek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, illetve kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek.
Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amit a vadászgépek végeznek el – ismertette a parancsnok. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a bázison megtartott sajtóbejárás alkalmával azt hangsúlyozta, hogy a orosz-ukrán háború kirobbanása óta érezhetően fokozódott a feszültség a térségben, tehát a magyar katonáknak ilyen körülmények között kell helytállniuk.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség nemcsak beszél arról, hogy fontos a NATO-tagállamok együttműködése, hanem aktívan részt vesz a kollektív védelem és elrettentés végrehajtásában. Nemcsak Litvániában, de Koszovóban, a KFOR kötelékében is, ahol egy magyar tábornok vezeti a műveletet – idézte fel.
Közlése szerint a magyar katonák a misszió teljesítése során óriási elismertéget vívtak ki maguk számára, és olyan nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek, amit más körülmények között nem lehetne pótolni.
Amit a levegőben végrehajtanak a magyar katonák, arról csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Ugyanakkor segítenek a balti államok szárazföldi műveleteinek légi támogatásában is, társadalmi elismertséget is szerezve – mondta az altábornagy.
Kilián Nándor, a Magyar Légierő parancsoka az MTI-nek elmondta, hogy míg 2014-ig, vagyis a Krím-félsziget Oroszország általi elfoglalásáig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszpont, a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Az orosz gépek sokszor a Szentpétervár-Kalinyingrád útvonalon repülnek azonosítatlanul a nemzetközi légteret jelentő keskeny balti-tengeri folyosón – magyarázta a vezérőrnagy. A magyar légierő küldöttséget szállító Airbus A 319-es repülőgépét a litván légtérbe érve két JAS 39 Gripen vadászrepülőgép kísérte, illetve egy gyakorló riasztást is bemutattak a program keretében.
