A tragédia 2023 júliusában történt, amikor Patterson, aki akkor 50 éves volt, marhahús Wellingtonban tálalta fel a világ egyik leghalálosabb gombáját, a gyilkos galócát. Az ebéd után meghalt Don és Gail Patterson, mindketten 70 évesek, valamint Gail húga, Heather Wilkinson (66). Heather férje, Ian Wilkinson, aki hetekig mesterséges kómában feküdt, csodával határos módon túlélte a mérgezést.

A vádlottra három rendbeli gyilkosság és egy kísérlet miatt született bűnös ítélet 2025 júliusában az ausztrál legfelsőbb bíróságon. Erin Patterson életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat. A tárgyalóteremben Ian Wilkinson könnyeivel küszködve mondta el, milyen ürességet hagyott maga után felesége halála: „Csak fél ember vagyok nélküle. Hirtelen özvegy lettem, a szívszorító feladat vár rám, hogy lezárjam az ügyeit, és nélküle kell visszatérnem a lelkipásztori munkámhoz, ahol mindig bölcs tanácsai segítettek.”

Feleségét így jellemezte: „Heather együtt érző, intelligens, bátor és szellemes volt – egyszerűen egy gyönyörű ember, aki szeretett másokkal megosztani mindent. Ha segíthetett valakinek, megtette. Remek humorérzéke volt, öröm volt a társaságában lenni.”

A férfi arról is beszélt, hogy a gyász még a mindennapi apróságokat is fájdalommal tölti meg: „A halála még abból is kivette az örömöt, hogy a ház körül vagy a kertben tevékenykedjek. Egyetlen vigaszom, hogy újra találkozunk majd a feltámadáskor és az eljövendő világban.”

Megrendítő szavak a bíróságon

Wilkinson nemcsak saját fájdalmáról beszélt, hanem gyermekeik szenvedéséről is: „Szerette a gyermekeinket, és úgy hitte, legnagyobb munkája az, hogy jó emberekké nevelje őket. Az a trauma, amin keresztülmentek, mély sebeket hagyott bennük. Mélységesen gyászolom az ő tartós fájdalmukat is.”

A megboldogult Don és Gail Pattersonról úgy fogalmazott: „Jó és szilárd emberek voltak. Mintegy ötven éven át bátorítottuk és támogattuk egymást. Az életem mérhetetlenül szegényebb nélkülük.”

A Metro beszámolója szerint Ian Wilkinson kijelentette: „Miért gondolhatta bárki, hogy a gyilkosság lehet megoldás a problémáira? Ez ostobaság.” Ennek ellenére a bíróságot megdöbbentve hozzátette: „Nem táplálok iránta rosszindulatot. Azért imádkozom, hogy a börtönben eltöltött idejét arra használja, hogy jobb emberré váljon. Most már nem én vagyok Erin Patterson áldozata. Ő vált az én kedvességem áldozatává.”

A családtagok vallomásai

A tárgyaláson megszólalt Patterson külön élő férje, Simon Patterson is, aki szüleit és nagynénjét veszítette el. Megható szavakkal emlékezett: „Jobban hiányoznak, mint amit szavakkal ki tudnék fejezni. Hűségesen hiszem azonban, hogy Istennél vannak, és újra találkozni fogok velük. Dicsőség Istennek, hogy Ian csodával határos módon túlélte.”

Kiemelte, hogy a bűncselekmény gyermekei életét is örökre megváltoztatta: „Két gyermekem nagyszülők nélkül maradt… megfosztották őket attól a kapcsolattól, amit egy anya iránt természetesen megálmodnak. Most egy helyrehozhatatlanul megtört otthonban élnek egyedülálló szülővel, miközben mindenki tudja, hogy az anyjuk meggyilkolta a nagyszüleiket.”

A Wilkinson-házaspár lánya, Ruth Dubois is vallott, és hangsúlyozta: „Édesanyám csodálatos példát mutatott anyaként, amit én is igyekszem követni.” Majd keserűen hozzátette Erin Pattersonhoz fordulva: „Nehéz megérteni a döntését. Megváltoztathatta volna a terveit, de ő inkább végigvitte. Anyaként soha nem tudnám felfogni, hogyan választhatná valaki tudatosan ezt a gyermekeinek.”

Az ügyészség életfogytiglani szabadságvesztést kért feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül, hivatkozva a bűncselekmény gondos előkészítésére, a bizonyítékok eltüntetésére és a hatóságok félrevezetésére. Patterson védője, Colin Mandy elismerte, hogy „súlyos bűntényről van szó”, és nem is próbált enyhébb büntetést kérni. Erin Patterson ítéletét 2025. szeptember 8-án hirdetik ki.