Gombák jelenthetik a jövő élelmiszerét és a fenntartható gazdálkodás új irányát

Elképesztő mértékben folyik az erdők kivágása az új mezőgazdasági területek kialakítása érdekében: 2015 és 2020 között évente körülbelül 10 millió hektárra becsülték az erdőirtás mértékét. Az ENSZ a mezőgazdasági kereslet 50 százalékos növekedését jósolja 2050-re, holott a Dél-Amerikai esőerdők 71 százalékát már legelők váltották fel, további 14 százalék pedig az állati takarmány előállítása miatt veszett oda.

Klímavédelmi szempontból közismert, hogy a fák ilyen mértékű pusztítása komoly következményekkel járhat, a hatás azonban többrétű, a világ édesvízkészletének háromnegyede ugyanis az erdők vízgyűjtőiből származik. Ez biztosítja az emberek 80 százalékának vízellátását – számolt be a The Conservation. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A fák nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az elsivatagosodás és talajerózió megfékezésében, valamint védelmet nyújtanak az árvizek ellen, miközben számos állatfajnak otthont adnak, beleértve sok fontos terménybeporzót is.

Egyértelmű, hogy az erdőirtásnak véget kell vetni, a növekvő népességnek azonban élelemre van szüksége. A bolygó védelmében alkalmazható egyik leghatékonyabb módszernek eddig a húsfogyasztás csökkentése tűnt, a tudósok azonban most új alternatívát kínálnak a világnak.

A legújabb kutatások új irányból közelítik meg a problémát, ami az erdők fennmaradását és az élelmiszertermelést is lehetővé tenné: a fákkal szimbiózisban élő gombákat helyezik a középpontba. Különösen a tejgombák, azon belül a Lactarius indigo néven ismert kék tejgomba tűnik ígéretesnek, amely élelmi rostokban és esszenciális zsírsavakban gazdag tápanyagforrás.

A kiirtott erdős területek helyén létrehozott legelőkön a szarvasmarhatenyésztés dominál, ami hektáronként 4,76-6,99 kilogramm fehérjetermelést jelent évente. Ha ugyanerre a területre fákat ültetnének, amelyek tejgombáknak adnak otthont, az hektáronként 7,31 kilogramm fehérjét jelentene.

A gombák termesztése nem csupán hatékonyabb élelmiszertermeléshez vezetne, miközben az erdők is tovább zöldellhetnek, de az intenzív gazdálkodás környezeti terhei is csökkennének, mint a műtrágya- és vízhasználat, vagy a kiegészítő takarmánytermesztés szüksége. Sőt, míg a marhahús előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, az erdők ezzel szemben szén-dioxidot vonnak ki a légkörből.

Mint minden új technológia, a gombaerdők létrehozása is beruházásokat igényel, a támogatás mellett pedig kereslet is kell a végtermékre. Úgy tűnik azonban, a lakosság egyre tudatosabb: 2017 és 2019 között 28 százalékról 39 százalékra nőtt azok száma, akik csökkentették húsfogyasztásukat környezetvédelmi megfontolások miatt.

A húsmentes élelmiszerek népszerűsége is növekszik, tehát a hétköznapi emberek igyekeznek kivenni a részüket a bolygó védelméből. Sok forog kockán, úgyhogy kár lenne kiaknázatlanul hagyni a gombákban rejlő ígéretes lehetőséget.