A Mass General Brigham és a Dana-Farber Rákkutató Intézet kutatói olyan terápiás eljárást dolgoztak ki, amely egyetlen adag génmódosított vírus segítségével képes aktiválni az immunrendszert a glioblasztóma ellen, amely a leggyakoribb és legagresszívebb elsődleges agydaganatnak számít.

A Cell folyóiratban közzétett eredmények szerint a kezelés nemcsak közvetlenül pusztítja a daganatsejteket, hanem tartós immunválaszt is kivált, ami egy korábbi klinikai vizsgálatban a betegek hosszabb túlélésével járt együtt.

A glioblasztóma kezelhetősége

A glioblasztóma különösen nehezen kezelhető, mivel az úgynevezett „hideg” daganatok közé tartozik, amelyekbe csak korlátozott számban jutnak be a daganatellenes immunsejtek, így az immunterápiák eddig nem hoztak áttörést ezen a területen – írj a ScienceDaily.

Kai Wucherpfennig, a Dana-Farber Rákkutató Intézet Rákimmunológiai és Virológiai Osztályának vezetője úgy fogalmazott, hogy „a glioblasztómás betegek nem profitáltak azokból az immunterápiákból, amelyek más daganattípusok, például a melanoma esetében forradalmasították a kezelést, mert a glioblasztóma egy úgynevezett hideg daganat, ahová kevés daganatellenes immunsejt jut be”.

Hozzátette, „klinikai vizsgálatunk és mechanisztikus kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy most már megvalósítható ezen kulcsfontosságú immunsejtek bejuttatása a glioblasztómába”.

A terápia alapja

A terápia alapját egy onkolitikus vírus képezi, amelyet E. Antonio Chiocca és munkatársai fejlesztettek ki, és amely egy módosított herpes simplex vírusra épül. A vírust úgy alakították át, hogy kizárólag a glioblasztóma sejtjeiben tudjon szaporodni, miközben az egészséges agyszövetet érintetlenül hagyja.

Amikor a vírus bejut a daganatsejtbe, elpusztítja azt, majd újabb vírusmásolatokat hoz létre, amelyek tovább fertőzik a szomszédos rákos sejteket, ezzel láncreakciószerűen csökkentve a tumor tömegét.

A daganatszövetek elemzése

Egy 41, kiújuló glioblasztómában szenvedő beteg bevonásával végzett első fázisú klinikai vizsgálat során a kutatók azt tapasztalták, hogy a kezelés a korábbi adatokhoz képest hosszabb túléléssel járt együtt, különösen azoknál, akik már rendelkeztek a vírus ellen termelődött antitestekkel.

Ugyanakkor a vizsgálat célja nem csupán a klinikai hatás mérése volt, hanem annak feltárása is, hogy pontosan milyen immunológiai folyamatok állnak a háttérben.

A daganatszövetek elemzése kimutatta, hogy a kezelés után tartósan jelen maradtak az úgynevezett T-sejtek a tumor mélyebb rétegeiben, és azoknál a betegeknél, akiknél a citotoxikus T-sejtek közelebb helyezkedtek el az elhaló daganatsejtekhez, hosszabb túlélést figyeltek meg.

A terápia hatása

Emellett a terápia növelte az agyban már jelen lévő T-sejtek számát is, ami arra utal, hogy a módszer nem csupán új immunaktivitást indít be, hanem a szervezet saját védekezőképességét erősíti fel.

Chiocca szerint „kimutattuk, hogy a daganatsejteket támadó T-sejtek fokozott jelenléte valódi terápiás előnyt jelent a glioblasztómás betegek számára”, majd hozzátette, hogy „eredményeink jelentős következményekkel járhatnak egy olyan daganattípus esetében, amelynek standard kezelése az elmúlt húsz évben alig változott”.

A kutatók szerint az eredmények új irányt jelölhetnek ki a glioblasztóma kezelésében, mivel a vírus alapú terápia képes lehet áttörni az immunológiai védelmi akadályokat, amelyek eddig megnehezítették az immunrendszer hatékony fellépését az agydaganatokkal szemben.