A film ikonikus sorai, karakterei és jelenetei – köztük Joe Pesci legendás „vicces vagyok, mint egy bohóc?” mondata – évtizedek óta meghatározzák a popkultúrát. Ám a Collider cikke szerint az egyik legemlékezetesebb pillanatért nem más felelős, mint Martin Scorsese édesanyja, Catherine Scorsese, aki nemcsak szerepelt a filmben, hanem szinte teljes egészében improvizálta is a jelenetét.

Catherine Scorsese nem csupán érzelmi támasza volt fiának: több filmjében is feltűnt, sőt, amikor a rendezőnek nem volt pénze, a forgatásokon ételt is készített a stábnak. A Nagymenők egyik kulcsjelenetében pedig olyan természetességgel és egyszerre nyugtalanító hangulattal játszotta Tommy DeVito (Joe Pesci) édesanyját, hogy az mára a film egyik legkülönlegesebb momentumává vált.

A jelenet akkor következik, amikor Tommy, Henry (Ray Liotta) és Jimmy (Robert De Niro) kiiktatnak egy férfit, majd Tommy anyjához mennek, hogy felszerelést szerezzenek. Tommy mindent megtesz, hogy ne ébressze fel az anyját – ám amikor belépnek, Catherine Scorsese karaktere már ott várja őket, kérdezgeti, hol jártak, és azonnal ételt készít nekik. Martin Scorsese a 2021-es TCM Filmfesztiválon, az Entertainment Weeklynek adott bejátszásban így fogalmazott: „Csak annyit mondtunk neki, hogy üdvözölje a fiát; régóta nem látta.”

Tökéletes lett a jelenet

A jelenet ereje éppen abban rejlik, hogy az improvizáció természetes, életszerű ritmust ad a párbeszédeknek. A kérdések, a beszélgetés átfedései és a hétköznapi hangulat éles kontrasztban állnak a film kemény világával, és még hitelesebbé teszik a Nagymenők atmoszféráját. A laza, családias légkör azonban sokkal sötétebb célt szolgál: megmutatja, milyen összetett és zavarba ejtő figurák ezek a gengszterek – különösen Tommy.

Amikor az anya arról kérdezi Tommynak, mikor talál „egy rendes lányt”, és mikor fog „megállapodni”, a nézőben egyszerre ébred félelem és szánalom – hiszen elképzelhetetlen, milyen sors várna arra, aki egy ilyen férfihoz kötődne. Henry némasága az asztalnál – miközben még mindig a friss cselekmény hatása alatt áll – a néző reakcióját tükrözi: döbbenten figyeli, hogyan vált át a film hangulata egyik pillanatról a másikra.

A Nagymenők tele van erőteljes, ikonikus jelenetekkel, de kevés olyan mélyen emberi és egyszerre nyugtalanító pillanat akad, mint amikor három gengszter leül vacsorázni egy szerető anyával, aki csak etetni akarja a fiát. Catherine Scorsese improvizációja olyan hitelességet adott a filmnek, amelyet semmilyen forgatókönyv nem tudott volna pótolni.