Kína lassuló gazdasága miatt a kínai munkanélküli fiatalok igen kellemetlen helyzetbe kerültek, ugyanis a betöltetlen pozíciók száma napról napra csökken, így egyre bizonytalanabb jövő elé néznek.

Az augusztusban közzétett hivatalos adatok szerint júliusban minden ötödik, nagyobb városban élő kínai fiatal volt munkanélküli, ez az arány pedig mintegy háromszorosa az országos átlagnak, ráadásul 2018 januárja óta nem regisztráltak ennyi munkanélkülit az országban. Soron kívül Orbán Viktor mélységesen elítéli Magyar Péter szavait

Noha idén nyáron a hivatalos adatok szerint majdnem 11 millió diplomás fiatal lépett be az igen sivár kínai munkaerőpiacra, eközben a gazdaság két éves mélyponton van, s mindössze 0,4 százalékos növekedést könyveltek el. A 22 éves Zhao Yuting az AFP-nek nyilatkozva megosztotta, hogy a vállalatok is érzik a gazdasági lassulást, és nem kapkodnak a fiatal munkaerőért.

Elmondása szerint a tapasztalt munkavállalók is az új lehetőségeket keresik, ezzel azonban kiszorítják a munkaerőpiacról a fiatalokat, akik még nem rendelkeznek munkatapasztalattal. Zhao júliusban sikeresen lediplomázott, s bár azóta már több tucat céghez adta le jelentkezését, csupán 1-2 olyan munkáltató volt, mely visszahívta, az esetek nagy többségében azonban arról értesítették, hogy a tapasztalat hiánya miatt nem rá esett a választás.

Zhao ráadásul angolból diplomázott, s eredeti tervei szerint angol nyelvből korrepetált volna, amíg nem talál egy rendes, teljes munkaidős állást. Terve azonban nem valósult meg, mivel a tech és az oktatási szektorban a munkáltatók gyorsan felszívják a tehetségeket, akik nem haboztak és lecsaptak minden olyan pozícióra, melyre Zhao is jelentkezett.

Elmondása szerint már 2-3 hónapja keres munkát, ám úgy érzi, egyre kevesebb esélye van arra, hogy felvegyék valahova, s amennyiben záros határidőn belül nem talál állást, úgy kénytelen lesz visszaköltözni szüleihez.

Sok a fiatal, ám annál kevesebb a munkalehetőség

Elemzők szerint a kínai gazdaságot megtépázó globális koronavírus-járvány, valamint a júliusi és augusztusi diplomaszezonban a munkaerőpiacra belépő, igen nagy létszámú fiatal a hibás azért, hogy most nem találnak munkát. A hivatalos adatokban azonban nem szerepelnek a vidéken élő fiatalok, így a munkanélküli kínai ifjak valós száma alsó hangon több mint a kétszerese lehet a hivatalos adatoknak.

Noha eddig csak a diplomás fiatalokról esett szó, a munkakeresés nehézségei nem csupán őket érintik: a fizikai dolgozók, vagyis a feldolgozóiparban és az építőiparban dolgozó kínai fiatalok ugyanis szintén komoly nehézségekkel küzdenek a gazdasági lassulás miatt.

Ho-fung Hung, a Johns Hopkins Egyetem kínai politikai gazdaságtanra specializálódott szakértője úgy fogalmazott a kialakult helyzet kapcsán, hogy „a valóság sokkal, de sokkal súlyosabb, mint amit az adatok mutatnak”. Meglátása szerint ha a probléma záros határidőn belül nem lesz orvosolva, úgy könnyedén társadalmi zavarok üthetik fel a fejüket az országban.

Kígyózó sorok az állásbörzéken

Kínában is rendszeresen tartanak állásbörzéket, így kézenfekvő lehetne a fiatalok számára is, ám még a börzéken is akadályokba ütköznek: az aggódó szülők és az ifjak kígyózó sorokban várják, hogy beszélhessenek a toborzókkal, ám manapság kifejezetten elkeserítő válaszokat kapnak.

A börzéken ugyanis a fejvadászok manapság már azt mondják, hogy csak a legjobb egyetemek legkiválóbb diákjai számára állnak rendelkezésre pozíciók, ám azokból is csak pár van. Több fiatal is úgy nyilatkozott az AFP-nek, hogy több hónapos sikertelen álláskeresés után már annyira el vannak keseredve, hogy hajlandók lennének egy kisebb városban akár kevesebb fizetésért is dolgozni.

Kilátástalan jövőkép

A Zhaopin online munkaerő-közvetítő cég adataiból derült ki, hogy azon diplomásoknak, akiknek idén sikerül munkát találniuk, a munkáltatók átlagosan 12 százalékkal kevesebb bért ajánlottak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az adatokból az is kiderült, hogy míg egyes fiatalok kompromisszumot kötöttek és jóval leadták igényeiket, hogy felvegyék őket, mások inkább továbbképzik magukat.

Szakértők azonban figyelmeztettek, ez a tendencia könnyedén „diplomainflációhoz” vezethet, magyarul a munkáltatók olyan pozíciók betöltéséhez követelnek meg egyre magasabb képesítést, melyek alapvetően nem igénylik a felsőfokú tudást.

Szakértők úgy látják, a kormány politikája miatt alakult ki az a tendencia Kínában, hogy ugrásszerűen növekedett a felsőoktatásban tanuló fiatalok száma, miközben a gazdaság már nem képes ennyi diplomás munkavállalót foglalkoztatni. Meglátásuk szerint a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett járványügyi korlátozások csak tovább súlyosbították a problémát.