Gazdaságfejlesztési miniszter: szükség lenne még 500 ezer munkavállalóra
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön, az MKIK rendezvényén beszélt a magyar gazdaság helyzetéről, s megosztotta prognózisát egészen 2030-ig.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az Infostart jelentése szerint az MKIK csütörtöki rendezvényén a házigazda és MKIK-elnök Parragh László mellett felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, s átfogóan értékelték a magyar gazdaság helyzetét.
A Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén Nagy Márton a gazdaság előtt álló kihívások kapcsán úgy fogalmazott:
„2030-ra az ország elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát. Lehetnek huplik, de azért nem tennék le erről.”
Hangsúlyozta, az ország gazdasági fejlettségét az unión belül a 15. helyre szeretné emelni, kiemelve, hogy a gazdasági növekedés alapja a beruházás: közlése szerint a beruházási rátát 30 százalékra lehetne emelni. Mindemellett rámutatott, az extenzív, mennyiségi növekedés eredményeit felhasználva intenzív, minőségi növekedésre kell átállni a következő szempontok alapján:
- magasabb munkatermelékenység,
- okos, zöld beruházások,
- digitalizáció és robotizáció,
- magas hazai hozzáadott érték,
- digitalizáció.
Így állnak most a beruházások, kellenek a munkavállalók
Becslései szerint a 60 milliárd eurónyi beruházási értéket 2023-ra elérhetjük, ám kiemelte, törekedni kell a magasabb hozzáadott értékre, „közepes fejlettségi csapdákat át kell ugorni”. Hangsúlyozta továbbá az energia és a munkaerő fontosságát is, megjegyezve, hogy 2030-ra 68 TWh energiára lesz szüksége az országnak, ami 2022-ben 43 TWh volt.
„Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 10 évben 3,7 millióról 4,7 millióra emeltük a munkában lévők számát, de kellene még félmillió ember, részben az inaktívakból, de jól tudjuk, van gazdasági migráció is.”
Nagy Márton elmondása szerint a külföldi finanszírozási tételek közül nem az uniós források a döntők, „már régen belülről finanszírozzuk magunkat, egyre dominánsabbá válik az FDI, ami jó”. Meglátása szerint a keleti nyitás megvalósult, ezzel együtt pedig csökkent a nyugati beruházás, noha az exportban továbbra is 80 százalék feletti az európai irány.
