Egyre látványosabb „bicepszet” villant a magyar gazdasági növekedés
A magyar gazdasági növekedés egyértelmű, melynek részleteiről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt.
Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2023. november 18-án.
MTI/Koszticsák SzilárdMagyarország visszatért a növekedési pályára az orosz-ukrán háború, a megújuló brüsszeli politikai támadások és a washingtoni presszió ellenére is – jelentette ki a pénzügyminiszter a Fidesz 30., tisztújító kongresszusán Budapesten szombaton.
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország 2019-ben a legnagyobb növekedést mutatta fel az Európai Unióban, s bár a trendet a koronavírus-járvány és az azt követő időszak megszakította, a gazdaság egészséges szerkezetének, az energiaárak világpiaci csökkenésének köszönhetően „újra növekedési pályára álltunk”, „a növekedési kilátásaink újra élre léptethetnek bennünket”.
Az Európai Bizottság a héten kiadott őszi gazdasági prognózisában azt jelzi: Magyarország a növekedést tekintve 2024-ben az uniós országok első harmadában lesz, 2025-ben pedig a magyar gazdaság teljesíthet a legjobban az unióban – közölte.
A munkanélküliség 10 százalék feletti volt
A pénzügyminiszter utalt rá, a 2008-as gazdasági válság idején a magyarországi baloldal „elsőként szaladt a Nemzetközi Valutaalaphoz, a Világbankhoz, a brüsszeli távszakértőkhöz” mentőövet kérni.
A munkanélküliség 10 százalék feletti volt, „egy ország ült a svájci frankos devizahitelekben”, közben a baloldal elvett egy havi bért a közszféra dolgozóitól, egy havi nyugdíjat a szépkorúaktól – emlékeztetett.
Hozzátette, hogy az Orbán-kormányt csődhelyzet várta 2010-ben, és mivel az az út, amit talált, vagy amit Brüsszel kínált, nem vezetett volna sehova, csak a megszorítások folytatásához, a lemaradáshoz, a gazdasági versenyképesség reményének elvesztéséhez, inkább újat építettek.
Utat építettek a munka világához
Utat építettek a munka világához: aki akar és tud dolgozni, ma talál magának munkát Magyarországon – jelentette ki. Hozzáfűzte: 1 millió új munkahely jött létre, 3,7 millióról 4,1 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, 12-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, „jóformán teljes a foglalkoztatottság”.
Varga Mihály kiemelte, átalakították a gazdaság szerkezetét, a hazai és külföldi tulajdoni arányokat, „visszatértek a növekedési bajnokok közé”. Úgy vélte: utat építettek az adórendszer átalakításával, az adóterhek csökkentésével a népesedési trend megfordításához, a gyermekvállaláshoz is.
Hiába támadta a baloldal, a gyermekek után járó adókedvezmény bizonyított, a családi adókedvezményt évente egymillió ember veszi igénybe, ez 940 ezer családot jelent, és a KSH számítása szerint a 2011-es népszámlálás óta az adókedvezménynek köszönhetően 160 ezer gyermekkel több született Magyarországon – mondta.
A demográfiai tendencia megfordítása
Varga Mihály hangoztatta, „ez még nem elég a demográfiai tendencia megfordításához, de innen tovább lehet lépni”. A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy az unióban Magyarország érte el a legnagyobb gazdaságfehérítést és a legnagyobb arányú adócsökkentést, az új adórendszer utat épített az édesanyák megbecsüléséhez, támogatásához, 55 ezer négygyerekes anya élete végéig semmilyen adót sem fizet, de a 30 év alatti anyák adókedvezményét is 12 ezren veszik már igénybe.
„Felépítettük a világ legerősebb családtámogatási rendszerét” – közölte. Varga Mihály a tao-rendszerről elmondta, hogy 12 évvel ezelőtti indulása óta 1260 milliárd forint áramlott a sportba, és állítható, hogy a csapatsportágak erősödése, eredményei mögött ott van az ösztönző, segítő adórendszer és támogatáspolitika is.
Magyarország a filmipar kedvelt forgatási helyszínévé vált, ez is része a több lábon állás gazdaságpolitikájának – jegyezte meg. A pénzügyminiszter az államadósságról azt mondta, hogy azt a pandémia kezdetéig 80 százalékról 65 százalékra csökkentették, és a járvány óta ismét zsugorodik, „jelenleg mintegy 10 százalékkal állunk jobban, mint az uniós átlag”.
Utat építettek az adósság más szerkezetéhez
Ennél is fontosabb talán, hogy utat építettek az adósság más szerkezetéhez: a devizahányadot megfelezték, a magyar családok részarányát 3 százalékról 20 százalékra emelték, így az államadósság kamatainak 80 százaléka az országon belül marad – fűzte hozzá.
Jelezte, még idén elindítják azt a programot, amellyel állampolgári jogon biztosítanak kincstári értékpapírszámlát, és mindenki tetszőlegesen, bármikor vásárolhat állampapírt. Varga Mihály az eredmények között említette, hogy „a brüsszeli szankciók okozta energiaválság kellős közepén” visszaépítették a baloldal által békeidőben elvett 13. havi nyugdíjat, visszavásárolták a baloldal által eladott szolgáltatókat, létrehozták a rezsivédelmet, ma Magyarország rendelkezik a legnagyobb gáztartalékkal az unióban és fejleszti a peremkapacitást.
„Beruházási rátánkkal évek óta az elsők vagyunk az unióban, nem véletlen, hogy a gazdaságok összetettségét mérő világranglistán Magyarország a 9. helyen áll”, ami nemcsak azt mutatja, hogy a magyar gazdaság a jövedelmi szintjéhez képest sokkal összetettebb gazdasági szerkezete van, hanem sokkal erősebb, képes gyorsan alkalmazkodni a környező világ változásaihoz – közölte.
Hangoztatta: mindezt úgy, hogy Brüsszel évek óta visszatartja „a nekünk járó forrásokat”, jelenleg mintegy ezer milliárd forintnyi uniós programot a magyar költségvetés, azaz a magyar adófizető hitelez Brüsszel helyett, ráadásul a magyar határvédelemre az ország eddig 650 milliárd forintot költött.
Varga Mihály a jövő évi európai parlamenti választásokról azt mondta, a „baloldal sohasem hagyja ki a lehetőségeket, mindig sikeres a rombolásban, Magyarországnak nem szabad letérnie az elmúlt évtizedben felépített útról”. „Európa a nemzetállamok kontinense, csak erős, szuverén államok szövetségeként nyerheti vissza az erejét” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
(MTI)
