Az öregedés jelentős terhet ró a hippokampuszra, arra az agyterületre, amely meghatározó szerepet tölt be a tanulásban és a memória működésében, és amelynek hanyatlása az életkor előrehaladtával egyre látványosabbá válik.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kutatói most azonosítottak egy fehérjét, amely kulcsszerepet játszhat ebben a folyamatban, és amely új irányt nyithat az öregedéssel összefüggő kognitív problémák kezelésében.

Az idősebb egerekben magasabb FTL1-szintet mértek

A vizsgálatok során a szakemberek egerek hippokampuszában követték nyomon az életkorral összefüggő genetikai és fehérjeszintű változásokat, és az elemzett tényezők közül egyedül az FTL1 nevű fehérje mutatott következetes eltérést a fiatal és az idős állatok között. Az idősebb egerekben magasabb FTL1-szintet mértek, ami együtt járt az idegsejtek közötti kapcsolatok számának csökkenésével, valamint a memória- és tanulási teszteken nyújtott gyengébb teljesítménnyel.

Amikor a kutatók mesterségesen megemelték az FTL1 szintjét fiatal egerekben, az állatok agya szerkezetileg és működésében is az idősebb példányokéhoz vált hasonlóvá, viselkedésük pedig szintén a kognitív hanyatlás jeleit mutatta. Laboratóriumi körülmények között azt is megfigyelték, hogy a magas FTL1-termelésre módosított idegsejtek egyszerűbb felépítésűvé váltak, mivel a bonyolult, elágazó hálózatok helyett rövid, egyenes nyúlványokat alakítottak ki.

A legmeglepőbb eredmény

A ScienceDaily szerint a legmeglepőbb eredmény azonban akkor született, amikor az idős egerekben csökkentették az FTL1 mennyiségét, mert az állatok agyában látványos regeneráció indult el, az idegsejtek közötti kapcsolatok száma növekedett, és a memóriafeladatokban is számottevő javulást mutattak. „Ez valódi visszafordítása a károsodásnak” – fogalmazott Saul Villeda, a UCSF Bakar Aging Research Institute társigazgatója és a Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, hogy „ez sokkal több, mint a tünetek puszta késleltetése vagy megelőzése”.

A további kísérletek arra is rávilágítottak, hogy az FTL1 befolyásolja az agysejtek energiafelhasználását, mivel az idősebb egerekben a magasabb fehérjeszint lelassította a hippokampusz sejtjeinek anyagcseréjét. Ugyanakkor amikor a kutatók egy, az anyagcserét serkentő vegyülettel kezelték ezeket a sejteket, sikerült kivédeni a kedvezőtlen hatásokat, ami újabb lehetséges terápiás irányt vet fel.

Egyre több az eredmény

Villeda szerint az eredmények megalapozhatják olyan kezelések kidolgozását, amelyek közvetlenül az FTL1-re hatnak, és ezáltal mérséklik az öregedés legsúlyosabb következményeit az agyban.

„Egyre több lehetőséget látunk arra, hogy enyhítsük az időskor legkedvezőtlenebb következményeit” – mondta a kutató, majd hozzátette, hogy „reményteli időszak ez az öregedés biológiájával foglalkozó kutatók számára”.